100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Varga Mihály, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke nemrég cserélte le Csizmadia Norbertet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. A PADME frissen kinevezett kuratóriuma most szeretné felmérni, hogy mennyi vagyon maradt, de olyan kevés a felhasználható pénz, hogy még erre a célra is kérnie kellett az MNB-től.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) után az új vezetés is büntetőfeljelentést tett, mégpedig a Fővárosi Főügyészségen csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, illetve tartozás fedezetének elvonása bűncselekmények gyanúja miatt.
Elfogyott a pénz
Az új vezetés megállapította, hogy a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonból gyakorlatilag nem maradt likvid, szabadon felhasználható pénz a bonyolult cégstruktúrában, csak részvények, illetve a METU egyetem.
Az MNB új vezetése tehát úgy érkezett meg, hogy még a maradék vagyon felméréséhez, megmentéséhez is pénzt kell kérnie. Ezért 400 milliót kértek az MNB igazgatóságától, amelyet az elfogadott, és az ÁSZ is jóváhagyott.
Ez a pénz július elejéig elég, és nagyon határozott kikötésekkel felhasználható. Nem arról van szó – hallotta a Telex egy háttérbeszélgetésen –, hogy az MNB folytatja azt a vagyonvesztéshez vezető működést, ami az elmúlt tíz évet jellemezte. A korábbi felelősök ugyanis nem pusztán súlyos vagyonvesztést okoztak, nem pusztán egy magánkör gazdagodott folyamatosan, de még a jövőre nézve is olyan kötelezettségeket, opciókat, kötelező érvényű ajánlatokat vállaltak.
A vagyonjuttatás tehát kizárólag arra szolgál, hogy egy új csapat átvilágítsa, milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, és ami megmaradt, az mennyit ér. Úgy tudják, egy kisebb szereplő kaphatott erre felkérést, mivel az MNB-hez kötődő Optima és a GTC körüli szereplőkben kérdéses, hogy meg lehet-e bízni.
A fő baj az Ultima
Mára az alapítványnak háromféle vagyoneleme maradt:
- Egy eladósodott lengyel cég tulajdonrésze, azaz folyamatosan leértékelődő részvények,
- A nem túl jó befektetésnek számító Budapesti Metropolitan Egyetem (METU),
- És a svájci Ultima részvényei.
Utóbbival van a legnagyobb probléma, felfoghatatlan veszteségeket és tovább kockázatokat tartalmaz. Az új vezetés szerint ugyanis az Ultima-részvénycsomag vásárlásánál az Optima feletti irányítást korábban átvevő kör mintegy 380 millió svájci frankot költött valamire, amit vagy nem látott át, vagy amiben egész egyszerűen nem az alapítvány érdekeit követte.
Mindezt egy olyan szerződésben rögzítették, amely szerint ha az Optima bármikor nem teljesíti a rá vonatkozó szerződési passzusokat – pedig ehhez komoly hitelt is kellett felvennie –, akkor az addig befektetett összeget az MNB alapítványa gyakorlatilag akár teljesen elveszítheti.
A Telex szerint sok kérdés merülhet fel:
- Miért érezte úgy az MNB alapítványait kezelő kör, hogy az MNB valós oktatási, tudományos és befektetési céljaitól teljesen idegen módon, nyugat-európai luxusingatlanokba kellene fektetni a közpénzt?
- A kuratórium hogyan tárgyalhatta a rendkívül összetett struktúrát megdöbbentően rövid idő alatt?
- Az Optima-csoport hogyan állapodhatott meg olyan eladási és vételi opciókról, hogy azok az Optimának nagyon kedvezőtlenek voltak?
- Hogyan hagyhatta a magyar befektetői kör, hogy egy görög befektető kihígítsa őt, vagyis később sokkal jobb árfolyamon szállhasson be az Ultimába?
Az MNB-ügy
Az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető. Ebben volt szó a PADME gazdálkodásáról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Varga Mihály nagytakarítást rendelt el, a szegedi fideszes Polner Eörs távozik a PADME vezetéséből
Varga Mihály új jegybankelnökként márciusban indított nagytakarítást a Matolcsy György köre által vezetett MNB-alapítványoknál. Rnnek eredményeképpen a szegedi Fidesz frakcióvezetője, Polner Eörs is távozott a PADME felügyelőbizottságából, amelyet 2019 óta vezetett. Ez a szerv az ÁSZ jelzéséig nem végzett vizsgálatokat, noha a gazdasági anomáliák nyilvánvalóak voltak.
Április közepén 95 millió forintos csekket vitt a szegedi Momentum két tagja, Mihálik Edvin és Körmendi Zoltán Polner Eörsnek a szegedi Fidesz irodájához, hogy felhívják a figyelmet a politikus szerepére az MNB-ügyben.
Mihálik szerint Polner „azt sem vette észre, hogy eltűnt több száz milliárd forint közpénz”, ezért azt gondolják, hogy nem végezte el a feladatát; munkavégzés nélkül vette fel „ezt a rengeteg pénzt, amiért egy szegedi tanárnak, egészségügyi vagy szociális dolgozónak 20 évet kellene dolgoznia, felelősségteljesen, legalább napi 8 órában”. A csekkre ráírták a Nemzeti Bank bankszámlaszámát és címét is, nehogy Polner „eltévessze, hova kell visszautalnia a pénzt”.
Másnap már arról írtunk, hogy Varga Mihály egyenesen megszüntetné a PADME alapítványt, ennek érdekében már levelet is intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
