A magyar kormány elvi döntést hozott egy nagyságrendileg tízmilliárd eurós hitel felvételéről, jelenleg pedig a lehetséges finanszírozók keresése zajlik – írja a Szabad Európa. A lap több forrásból értesült arról, hogy a kormány Kínával, az Egyesült Államokkal, Japánnal, Katarral, valamint az Európai Beruházási Bankkal (EIB) is vizsgálja a lehetőségeket.

Egy forrás szerint az egyes lehetséges hitelezők között jelentős különbségek vannak. Kína szigorú feltételek mellett kötött beruházásokat finanszíroz, ahogy az a Budapest–Belgrád vasút esetében is látható volt. Az EIB hasonlóan szigorú, míg Japán inkább üzleti szempontból támaszt keményebb feltételeket. Ezzel szemben Katar politikai megállapodások keretében kedvezményesebb hiteleket nyújthat, kevesebb kikötéssel a felhasználást illetően. A kormány abban is reménykedik, hogy egy hasonló megállapodást köthet a Trump-adminisztrációval.

A kormány célja a hitellel, hogy pótolja azokat az unós forrásokat, amelyeket a jogállamisági viták miatt felfüggesztettek vagy elvesztettek. A tervek szerint az állami beruházásokat élénkítenék a kölcsönnel. Ugyanakkor egy ilyen nagyságrendű devizahitelfelvétel jelentősen növelné az államadósság devizaarányát, amihez a jelenlegi 30 százalékos limitet fel kellene emelni. Ez pedig nemzetközi hitelminősítői aggályokat is felvethet.

További probléma, hogy a magyar államadósság kamatterhe már most is magas, az ország GDP-jének körülbelül 4 százalékát fordítja az adósság finanszírozására. Emellett nem egyértelmű, hogy a kormány hogyan tudná hatékonyan felhasználni a GDP közel 5 százalékának megfelelő összeget egy viszonylag rövid időszak alatt.