2025 januárja 0,79°C-kal többet mutatott az 1991–2020 között mért januári átlaghoz képest, és 1,75°C-kal múlta felül az iparosodás előtti, 1850–1900. közötti átlagot. Az elmúlt 19 hónapot tekintve ez a 18., amely globális melegrekordot eredményezett, és az iparosodáshoz képest másfél fokkal volt melegebb a felszínközeli levegő globális átlaghőmérséklete, számolt be az Időkép a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat jelentése alapján.

A legnagyobb eltérést az 1991-2020. közötti időszakhoz képest Kanada, Alaszka és Nyugat-Oroszország mutatja. Azért is meglepő a rekord, hiszen tavaly év végén beköszöntött a La Niña időszak, ami már alacsonyabb hőmérsékletekkel jár. Az említett 19 hónap globális melegrekordjaiban pedig nagy szerepet játszott az El Niño. A két jelenség a Csendes-óceán felszíni hőmérséklet-változásával van összefüggésben, és az egész világ időjárására kihat.

Hazánkban szintén az átlagosnál enyhébb és szárazabb volt az idei január, erre jutott a HungaroMet Zrt. Az év első hónapjáról készített összefoglalójuk szerint a januári középhőmérséklet országos átlagban 2,33 Celsius-fok volt, ami 2,87 fokkal meghaladta az 1991–2020-as évek átlagát, és a 11. legenyhébb január lett a 20. század eleje óta.

Magyarország legnagyobb részén 2 és 3 fok között alakult a hónap középhőmérséklete, fagypont alatti havi átlagérték csak az Északi-középhegység magasabb hegyein és a fagyzugos helyeken fordult elő. Az elemzés szerint a magas havi középhőmérsékletet két nagyon enyhe időszak okozta: január 5–10., valamint január 23–31. között – összesen 14 napban – átlagosan több mint 7 fokkal volt melegebb a szokásosnál.

A legenyhébb idő január 28-án volt, ekkor a középhőmérséklet országos átlaga 10,44 fok volt, ami az országos átlagot tekintve a legmagasabb januári érték 1901 óta. A korábbi rekord 9,5 fok volt még 122 évvel ezelőtt, írták. A hónap többi 17 napja összességében téli időjárást hozott, többnyire fagyos, zúzmarás idővel, időnként havazással és országosan közel 1 fokkal az átlag alatti hőmérséklettel.

A január csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján mindössze 21,2 milliméter volt, ami 35 százalékkal elmarad a szokásostól az 1991–2020-as évek 32,7 milliméteres átlagától.

Főként az ország északi, északnyugati tájain sokfelé 15 milliméter alatt maradt a havi csapadékösszeg, a legszárazabb területeken – mint például a Kisalföld keleti felén – a 10 millimétert sem érte el. A délnyugati határ közelében, valamint keleten, északkeleten mérték a legtöbb havi csapadékot, jellemzően 30 és 50 milliméter között, zárult a poszt.