A böjti récére voksoltak a legtöbben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított a lakossági internetes szavazáson, legyőzve a kanalas récét és a nyílfarkú récét. Így a 2025-ös év madara a böjti réce lett. A programot az MME 1979-ben indította el, célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok bemutatása. 

A böjti réce viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Hazai állománya 500–700 pár közé becsülhető.

A böjti réce hímje jellegzetes színű és mintázatú, míg a tojók sokkal szerényebb megjelenésűek. A gácsérok, azaz a hímek „nászruhában” feketésbarna fejtetővel és fehér szemöldöksávval rendelkeznek, mely a szem mögött folytatódik, egészen a tarkóig. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Táplálékának jelentős részét teszik ki a különböző rovarok, lárvák, férgek és csigák, amelyeket a sekély vízben keresgél. Emellett algákat és vízi növények leveleit is fogyasztja.

A faj legfontosabb veszélyeztető tényezője a fészkelőhelyek csökkenése a lecsapolás, kiszáradás miatt. A folyószabályozásokkal és csatornázással kiszárított Alföldön csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása. A költéseket sok esetben meghiúsítják az olyan fészekpredátorok, mint például a róka vagy a vaddisznó, a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt.

Fészkelése elsősorban a meglévő vizes élőhelyek helyreállításával biztosítható, mely magába foglalja az Alföld vízháztartásának rendezését. A funkció nélküli csatornák felszámolása, a belvizes területek művelésből való kihagyása, a vízvisszatartás, valamint a természet- és klímavédelmi víztározás megoldhatná a helyzetet.

A téli időszak is megnehezíti a vízimadarak életben maradását, sokszor nem is a táplálékhiány, hanem a táplálék hozzáférhetetlensége miatt – erről írt a Körös-Maros Nemzeti Park ismertető cikkében. Ilyenkor a récék más madarakkal együtt a befagyott vízfelületen gyülekeznek, akár százan is. Így egy léket, úgynevezett lihogót hoznak létre, amelyen keresztül halászni tudnak. A felmelegedés következtében azonban erre egyre kevésbé van szükség.