A 2022-es népszámlálási adatok szerint 2011 óta Magyarországon tovább emelkedett az iskolázottsági szint: a 15 évesnél idősebb lakosság 22%-a rendelkezik diplomával, míg egyharmaduk érettségivel, és a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23%-ra csökkent, írja az Exonomx a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási atlasza alapján.

Az iskolázottság területi különbségei azonban továbbra is jelentősek: Budapesten, a nagyvárosokban – különösen Debrecenben és Szegeden – és a Balaton, valamint a Velencei-tó környékén nőtt legjobban a diplomások aránya, míg vidéki kistelepüléseken, különösen Északkelet-Magyarországon, továbbra is alacsonyabb az iskolai végzettség szintje. 2001 és 2022 között a diplomások aránya országosan 12%-ról 25%-ra nőtt, különösen Budapest és az egyetemi városok – Pécs, Szeged, Debrecen – emelkedtek ki.

Érdekesség, hogy amennyiben nem azt nézzük, hogy a diplomások hol laknak, hanem azt, hogy hol születtek, akkor némileg más a kép: Budapest, valamint a megyei jogú városok közül Eger, Zalaegerszeg, Miskolc és Szolnok adta 2022-ben a legtöbb felsőfokú végzettségűt. Ugyan a születéskori lakóhely szerint is jelentős a városok túlsúlya, a diplomások területi eloszlása kiegyenlítettebb, írja a tanulmány.

Szuburbanizációs hatás is megfigyelhető, több megyei jogú város környékén úgy nőtt a diplomások aránya, hogy maga a város nem mutatott jelentős változást. A legalacsonyabb végzettségűek aránya Budapesten és Pest vármegyében a legalacsonyabb, míg Északkelet-Magyarországon, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben, az országos átlagnál magasabb.

A felnőtt lakosság legnagyobb részének érettségi a legmagasabb végzettsége, arányuk 2022-ben 34 százalék volt. Komárom-Esztergom, Nógrád, Csongrád-Csanád, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint a Balaton déli partján a települések jelentős részén a felnőtt lakosság több mint egyharmadának volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége.

Az idegen nyelvtudás is bővült: az angol nyelvet beszélők aránya az elmúlt évtizedben 53%-kal nőtt, és immár minden negyedik magyar beszél angolul. A német nyelvtudás szintén emelkedett, főleg a nyugat-dunántúli régióban és Budapest környékén, míg a németül beszélők aránya országosan 13%-ra nőtt.

Újdonság volt a digitális jártasság vizsgálata. A 6 évesnél idősebb lakosság 83%-a végez rendszeres digitális tevékenységet, és 9,2%-uk magas szintű digitális készségekkel is rendelkezik, például programozással. Ez a népszámlálás egyébként az első teljesen digitális népszámlálás volt, amelynek során a válaszadók 83%-a online töltötte ki a kérdőívet. A 2022-es eredmények alapján Magyarország iskolázottsági és digitális fejlődése egyaránt jelentős előrelépést mutat, bár a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, ami kihívást jelent az ország szociális és gazdasági fejlődése szempontjából.