A határ menti településeken élőknél nem új keletű jelenség, hogy akár hetente a határ túloldalán ejtsenek meg egy-egy bevásárlást. A lehetőségek folyamatosan bővülnek, az egyes áruházláncok egyre terjeszkednek, és egyre több információ érhető el arról, milyen termékeket épp hol éri meg jobban beszerezni. Ez nem csak a boltok honlapját böngészve derül ki, a közösségi médiában is megjelent a bevásárlóturisták közötti tudásmegosztás szervezett formája.
A Telex vidéki tudósítói és a Szegeder most annak jártak utána, hogy a szomszédos országokban legnagyobb lefedettséggel jelenlévő diszkontlánc, a Lidl mennyire kínál jó lehetőségeket az ingázó vásárlóknak, azaz milyen terméknél és mennyivel járhatunk jobban, ha a határon túli üzletek sorain toljuk végig a bevásárlókocsit.
Egy szegedi mellett ellátogattunk egy horvát, egy osztrák, egy román, egy szerb és egy szlovák Lidlbe, hogy választ kapjunk a kérdésre.
Az elmúlt években több hasonló összehasonlítás született, amelyek eredményére hol a rekordmagas magyar infláció, hol az árstopok voltak hatással. A teljes kép kialakításához arra is érdemes figyelmet fordítani, mely régióban mennyire megközelíthetők a német diszkontlánc üzletei. Egy komáromi polgárnak például elég a két országot összekötő Erzsébet hidat és néhány utcasarkot letudnia az első szlovákiai Lidlig, ehhez képest Bajáról a legkézenfekvőbb választás, a szerbiai Zombor is alsó hangon egyórás autózást igényel.
Az osztrák–magyar határon, főleg a nagy átkelők közelében, már minden kiépült elsősorban az ingázók kiszolgálására, a Lidl viszont valamiért kimaradt ebből. Hegyeshalomból Ausztriában a boldogasszonyi (Frauenkirchen) és a nezsideri (Neusiedl am See), Sopronból a nagymartoni (Mattersburg) Lidl-diszkont van a legközelebb. Mi a nagymartonit választottuk. Az üzlet logikájában nem sokban különbözik a soproni boltoktól, a termékek nagy része viszont más. Érdekes volt magyarként, hogy míg a soproni két Lidl-üzlet szinte mindig tele van, a nagymartoniban hétfőn kora délelőtt alig volt vásárló.
A Győrtől nettó 25 kilométerre fekvő szlovákiai Nagymegyerre (Veľký Meder) utazók a Kauflandba, a Tescóba és a Lidlbe járnak, a Kaufland ráadásul direkt a magyarországi vásárlóknak címzett akciós újsággal igyekszik átcsábítani őket a határon. A legtöbb Győrből ingázó figyeli a kedvezményeket, tudva, hogy a Lidl hétfőn és csütörtökön, a Kaufland csütörtökön és vasárnap indít akciót, amik egymásba érnek. Pénteken, szombaton durván minden negyedik–ötödik autónak magyar a rendszáma, és az általános tapasztalat szerint legszívesebben tejterméket, tisztítószert, húst és sört vesz a Győr-környéki vevő a nagymegyeri Lidlben, míg a csallóközi magyarok és szlovákok többek között fűszerért, majonézért, étolajért járnak hozzánk. A tojás most 25 százalékkal volt kint olcsóbb az eredeti árnál, a húsoknál a karajt 6,99 euró helyett 4,49-ért adták, és beleszaladtunk 20–25 százalékos akciókba a zöldségeknél és a csemegepultnál is. Egy győri férfi azt mondta, vendégség előtt mindig kint tankol fel sörrel, mert ugyanazt a szlovák vagy cseh márkát szívesebben veszi meg a szlovák áruházban.
Táblázatban is összesítettük a bevásárlókörút eredményeit. A további termékek a jobb felső sarokban látható nyíllal érhetők el:
A magyar határhoz legközelebbi horvát Lidl Pécstől is csupán 40 kilométerre, Alsómiholjácon (Donji Miholjac) található. A környező településekről sokan járnak át vásárolni a helyi Konzumba is, de bevásárló-tömegturizmusról nem beszélhetünk. A boltosok szerint néha felélénkül, néha lankad a magyarok érdeklődése. A gyenge forint biztosan nem erősíti a trendet, azonban az akciók miatt esetleg érdemes lehet messzebbről is idáig utazni.
Ehhez azonban nagyon precíz matekra és akaraterőre van szükség, mert egy-egy impulzusvásárlással simán borul a terv. A magyar Lidl kínálatából hiányzó vagy csak ritkán felbukkanó termékekért viszont még mindig érdemes átjárni. Bizonyos temékekből pedig tényleg jobb az általános felhozatal a horvát boltokban, húsokért, füstöltáruért, kajmakért, ivójoghurtért érdemes lehet átjárni, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük.
Van választási lehetőségünk Szerbiában is, ha Lidl-túrára indulnánk. Szeged környékéről Szabadka és Zenta is beleférhet egyórányi autózásba, Baja felől Zombor kínálkozik célpontként. Érdemes hozzátenni, hogy a kedvező földrajzi fekvés mellett a határátkelés gördülékenysége talán errefelé a legkiszámíthatatlanabb, ezúttal viszont szerencsénk volt, Tiszaszigetnél mindössze 4–5 percet várva jutottunk el a tavaly megnyílt zentai egységbe, amelynek parkolójában a miénken kívül egy darab magyar rendszámos autót fedeztünk csak fel.
A háromnegyedrészt a mai napig magyarok lakta város Lildjében az általunk megvizsgált zöldség- és gyümölcsfélékhez gyakorlatilag kivétel nélkül olcsóbb egységáron juthattunk hozzá, mint itthon, a különbség azonban a hús- és tejtermékeknél, illetve az élvezeti cikkeknél kiegyenlítődik. Emellett általánosságban szűkösebbnek hat a választék a határ déli oldalán, ha a nálunk is kapható termékeket nézzük.
Románia viszonylag gazdag magyar településekhez relatíve közel eső Lidl-áruházakban: attól függően, hogy honnan indulnánk, Nagyszentmiklós, Pécska, Arad, Kisjenő, Nagyszalonta, Nagyvárad vagy Szatmárnémeti is jó opció, de Szegedről egy városnézéssel egybekötve akár Temesvár is jó ötlet lehet. És ha nem olyan kifosztott épp a kiválasztott üzlet, mint az általunk megtekintett temesvári egység volt este hat–hét óra környékén, akár jól is járhatunk a kiruccanással. Ha el tudunk engedni olyan klasszikusokat, mint a Deep sör (amely helyett az Argus Silver kínálja magát legolcsóbbként, mintegy 160 forintnak megfelelő lejért), vagy a Saguaro víz (ennek alternatíváját La Vitta címkével találjuk meg), egész sok termékhez olcsóbban juthatunk hozzá odakint.
Bár többnyire kis különbségekről beszélhetünk, amelyek akár egy minimális árfolyamváltozásnál is megfordulhatnak, a vöröshagyma kilós ára például 153, a fehér kenyéré 309 forintra jön ki átváltva Romániában – utóbbiból arrafelé a 300 grammos vekni dívik. Egyöntetűen azért itt sem billen el a mérleg, az alapvető cikkek közül például csirkemellet és tojást itthon érdemesebb beszerezni, de ahogy az a fenti első táblázatban is látszik, a környező országok közül a legtöbb terméket Romániában lehet a legolcsóbban beszerezni. Az általunk vizsgált termékekből álló vásárlói kosár 2974 forinttal jött ki kevesebbre keleti szomszédunkban.
A fentiekből látható, hogy a különbségek többnyire kétirányúak, a heti akciók és a forint–euró árfolyam kilengése miatt pedig még nehezebb lenne általános érvényű kijelentéseket tenni arról, hol éri meg jobban bevásárolni.
Sokszor nagyobb motivációja lehet a bevásárlóturizmusnak az eltérő árukínálat, mint az azonos cikkre jutó alacsonyabb egységár.
És persze az is kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán tipikus vásárlói kosárról. Az eredmények azt mutatják, hogy ha valaki az átlagnál nagyobb kenyérfogyasztó, az nem feltétlenül jár ugyanúgy egy határon túli lidlözéssel, mint akinek a csirkemell köré épül az élete, vagy éppen a sajtok megszállottja.
Ettől még létező jelenség az ingázó vásárlás, de nem csak az országtól, a konkrét áruház és a lakóhely távolságától is függ, hogy az árazás jelentette differenciák mekkora megtakarítást is jelenthetnek. Esztergomból a szlovákiai Párkány Lidljébe átbiciklizni 25 perc, míg Szegedről a szerbiai Szabadkára vagy a romániai Nagyszentmiklósra autóval is legalább egy óra az út, attól függően, éppen mennyire unatkoznak a határőrök. És akkor még nem ejtettünk szót arról, mennyire hajlandók az emberek kimozdulni, a távolabbra utazásnak mekkora az üzemanyagköltsége, vagy hogy kinek mekkora örömöt jelent a megspórolt összeg számolgatása.
A cikkben közreműködtek még: Gűth Ervin (Pécs), Sudár Ágnes, Laczó Balázs (Győr)
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.