Ezrek várták a Facebookon, hogy megnyíljon az első zentai Lidl

Lidlt kapott Zenta. A vajdasági kisváros lakói ezt annyira várták, hogy már évekkel ezelőtt Facebook-csoport is alakult az ügyben. A nyitás reggelén lufikkal, csibejelmezes reklámfigurával és akciós katalógussal köszöntötték a 6 óta ácsorgó majd száz embert az áruház képviselői, reggel 8 után bent akkora volt a tömeg, hogy egy bevásárlókocsival való közlekedés is már komoly kihívást jelentett.

A Szegedtől nagyjából 55 kilométerre lévő vajdasági kisváros 18 ezer lelket számlál, és immár a frissen nyílt Lidl a legnagyobb boltja, a településen eddig csak helyi közértek, és a környéken ismert bolthálózatok voltak. A nyitásra vagy száz ember vette nyakába a bevásárlótáskát, a helyiek már reggel 6 óta sorban álltak, holott a bolt csak 8-kor nyitott. A hálózat legközelebbi üzlete 40 kilométerre, Óbecsén található, így érthető, hogy a zentaiak minél hamarabb birtokba szerették volna venni a saját Lidljüket.

Hogy nagy volt a várakozás, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a zentai Lidl nyitására még egy Facebook-csoport is létrejött, melynek célja, hogy a tagok informálják „egymást kultúráltan majd a Zentán hamarosan megnyíló Lidl-ben található árukról”. Jelenleg a csoport több mint 6 ezer főt számlál, a közelmúltban leginkább a bolt állapotáról beszélgettek benne. Korábban a még a szabadkai Lidl üzletről szólt, később lett csak átnevezve, de a tagjainak a száma azóta is növekszik.

Bár évek óta vártak, a munkálatokat a cég tavaly májusban kezdte meg az egykori buszállomás helyén, decemberre az építkezés nagyjával már meg is voltak. Ebbe beletartozik az 1400 négyzetméteres bevásárlótér, és a 110 autónak helyet adó parkoló.

A csütörtöki nyitásra az üzletlánc lufikkal, zenés műsorral, egy csibejelmezes figurával és akciós katalógussal várta az érkezőket. A polcokon is rengeteg leárazott terméket lehetett találni, ezek főleg a cég saját márkás termékei voltak, ami sokaknak tetszett.

„Gyertek, olcsó a csoki!”

– szűrődött ki az egyik sorból. 8 óra után 20 perccel látható volt, hogy a bolt befogadóképességét nem teszi próbára a hömpölygő tömeg, de a sorok között sétálni, pláne bevásárlókocsit tologatni, azért már okozott némi kihívást.

Mintha a világvégére készültek volna, egy pár három tömött kocsival állt a sorban, de másokon is látszott, hogy a nyitás reggeléig halogatták a heti nagybevásárlást. A legkelendőbbnek a pékáru és az alapvető élelmiszerek voltak, az örök klasszikus liszt, tej, kilós húsok, de volt aki a műszaki cikkek fölött is hosszasan időzött.

A Lidl, ahogy minden országban ahol jelen van, úgy Szerbiában is előszeretettel dolgozik helyi termékekkel. Pár hete a szabadkai üzlet árait hasonlítottuk össze a lánc szegedi üzletének áraival, azelőtt meg a hírhedt szabadkai piacon jártunk utána, hogy mi mennyi és hová tűntek onnan a magyarok. Nem okozott nagy meglepetést, hogy

az árstopos termékek még mindig a magyar üzletek javára döntik a mérleg nyelvét,

de most láttunk 800 grammos kenyeret 515 forintnak megfelelő dinárért, ez a kenyér itthon 900 forint lenne, viszont a fél kilós zsemlemorzsa például 420 forint, ami 165 forinttal drágább mint a hazai kínálat.

Ugyanígy a darált sertéshús 2580 forint körül van, hazánkban nagyjából 800 forinttal olcsóbb az árstop miatt. Az árak persze a heti akcióktól is függnek, és talán nem véletlen, hogy csütörtökre esett a nyitás napja, hiszen általában ezen a napon dobják ki a régi, és indítják be az új akciókat.

Zenta lakosságának 78%-a magyar ajkú, így lépten-nyomon magyar szóba botlottunk. „Minden csoda három napig tart” – mondta egy nő, majd hozzátette, hogy kíváncsi, mennyire lesznek drágábbak a termékek, ha véget érnek a nyitási akciók, amik egyébként nem is voltak.

Egy idősebb férfi viszont, mint a vásárlók többsége, teljesen elégedett volt. Ő húsz évet húzott le korábban a zentai cukorgyárban, ismeri a helyi üzleteket, és gyakran jár a rokonaihoz Németországba. Most a vásárlás mellett azért is jött, hogy összehasonlítsa a német és a szerb üzlet árait meg kínálatát. „A Lidl ott is Lidl, meg itt is” – jött az eredmény. Folytatva viszont megjegyezte, hogy szerinte a német boltok minőségben és árban is egy kicsit jobbat hoznak, mint a szerbek.

Együttműködünk a Telexszel, hogy Budapesten és egész Magyarországon olvashassanak az emberek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni, támogasd a Szegedert!