„Európa versenyképességének növelése érdekében Magyarország a magyar modellt ajánlja, amelynek lényege a stratégia partnerség az egyetemek, a szakképző intézmények és a vállalati szereplők között” – mondta a kulturális és innovációs miniszter az uniós felsőoktatási és kutatási miniszterek kétnapos budapesti informális tanácsülésének végén tartott sajtótájékoztatóján, kedden.
Hankó Balázs ezután Európa lemaradásának mutatószámait sorolta: Európa termelékenységi hatékonysága 95 százalékos volt 1995-ben az Egyesült Államokhoz képest, addig ez a mutató most csupán 80 százalékon áll. A tudományos teljesítmény is nyolc százalékkal csökkent, lemaradtunk Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van jelen, és a kockázati tőke aránya is csupán 5 százalékos.
„Magyarország ennek a problémának a megoldására a magyar modellt ajánlja, amelynek működőképességét bizonyítja például, hogy a nemrég véget ért szakképzési világbajnokságon a magyar csapat 10. helyet ért el összesítésben, a fiatalok aranyérmet szereztek webfejlesztésben, informatika-rendszerüzemeltetésben pedig bronzérmet kaptak” – példálózott Hankó. A miniszter beszámolt arról is, hogy
kedden aláírtak egy együttműködést a cseh és német képviselőkkel, amely szerint a szegedi lézer infrastruktúra számukra is elérhetővé válik.
Hétfőn élénk vita alakult ki az európai diplomáról is, amelynek bevezetését március végén javasolta az Európai Bizottság. A tanácskozáson előadást tartott Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, aki nemcsak a saját kutatásait mutatta be, hanem azt is, hogyan ment életeket a kutatás, továbbá a képviselők előadást halhattak a kutatási szabadságról is, amellyel kapcsolatban szintén élénk vita bontakozott ki.