A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét rohamszerűen lendül fel az albérletkeresés az egyetemvárosokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kauciót kérnek, hogy bebiztosítsák magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Probléma esetén azonban a lakástulajdonosok lehetőségei nagyban függnek attól, hogy a bérlővel kötött megállapodást közjegyzői okiratba foglalták-e – hívja fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Az MTI azt írja, a múlt év első feléhez képest idén június végéig 15 százalékkal többen kértek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőktől. Enélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényüket érvényesíteni, figyelmeztetnek.

Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatra a köznyelvben gyakran „kiköltözési nyilatkozatként” hivatkoznak, azonban egy ilyen közokirat nem csak a bérleti jogviszony megszűnése esetére kérhető. A dokumentum szólhat a bérleti díj, a társasházi közös költség, a közüzemi költségek, illetve a lakáshasználati díj megfizetéséről is.

Így abban az esetben, ha a bérlő nem tesz eleget a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeinek, pereskedés nélkül végrehajtás indítható vele szemben. Tóth Ádám, a MOKK elnöke rámutat, az olyan szerződésekből eredő követeléseket, amelyeket nem közjegyző készít, szerződésszegés esetén, csak jogerős bírósági határozattal, peres úton lehet érvényesíteni.

Ezzel szemben közjegyzői nyilatkozat tételét követően, amennyiben a bérlő nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, a bérbeadó az okiratot szerkesztő közjegyzőnél közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet az ingatlan kiürítésére és az elmaradt bérleti díjra. „A közjegyzői okirattal probléma esetén el lehet kerülni az évekig tartó pereskedést és a jelentős perköltséget” – foglalja össze Tóth.