„Az a vád nem érhet bennünket, hogy ócska technológiát veszünk, senki nem gondolhatja ugyanis komolyan, hogy amikor a kínaiak megépítettek évente 5000 kilométernyi, 350 kilométer/órás vasútvonalat, akkor ne tudnának egy 160-nal közlekedő vasúti pályához biztosítóberendezést szállítani” – mondta Lázár János a Portfoliónak adott interjújában.

Az építési és közlekedési miniszter ugyanis elárulta, a Budapest–Belgrád vasútvonalnak kínai biztosítóberendezés lesz az „agya”, ami az első ilyen az Európai Unió területén – bár nem éppen problémamentes a telepítése. Lázár szerint ez Magyarországnak is előnyös, mert „viszonylag olcsón jutunk hozzá ehhez a csúcstechnológiához.” A miniszter úgy véli, a kínai tőke alapvető fontosságú a nehezen vagy igen drágán finanszírozható vasútépítéshez, mert Európában „ma szinte lehetetlen forrást találni ehhez”.

Magyarországot viszont kulcsállammá tennék Lázárék gazdasági, de főként mobilitás értelemben, ehhez viszont „pénzre van szükség, történelmi mértékű beruházásokra”. Szerinte a működtetés nem fog problémát okozni, mert jelentős teherforgalom jön Magyarországon keresztül, ebből komoly bevételeket remélnek a fuvarozók megaadóztatásával. „Ma az autópályákkal 600 milliárd forintot keres a költségvetés, ez a várakozásaink szerint 5–6 év alatt fel fog menni 1000–1200 milliárd forintra.

„Nyugodtan lehetne például a M5-öst nagyobbrészt vagy teljesen, az M3-ast pedig részben már most háromsávosítani.”

Az építési miniszter jövőre ígérte a belgrádi vasút magyar szakaszának elkészültét. „2025 nyarára kész lesz, illetve lényegében már idén elkészül a teljes vasúti pálya.” A kínai biztosítóberendezés engedélyeztetése pedig folyamatban van, a beépítése 2025 végéig megvalósul.

„Nagyon fontos célkitűzésem, és ezt már a miniszteri rendeletekben meg is jelenítettük, hogy útépítésnél, vasútépítésnél, magasépítésnél a profittartalom nem lehet több 10 százaléknál” – mondta a lapnak Lázár arról, hogy egyébként a kevesebb pénzből is lehet többet építeni, ha azt a pénzt jól használjuk fel. Arra a kérdésre, hogy ez eddig miért nem sikerült, azt válaszolta a miniszter, „érdekünk volt, hogy állami eszközökkel feltőkésítsünk építőipari vállalatokat”. Ma a tíz nagy építőipari vállalatból már hét magyar és három külföldi.

Az olcsóbb árajánlatokat úgy próbálják majd érvényesíteni, hogy „open bookot” alkalmaznak, vagyis állami beruházásoknál előírják, hogy a vállalkozók ajánlataiban „világosan kell látszania annak is, hogy ő mennyit fog az üzleten keresni”. „Mi a tisztességes hasznot 10%-ban határozzuk meg. Mindezek után a kivitelezők szabadon dönthetnek, hogy akarnak-e az államnak dolgozni vagy sem. Nekem, mint megrendelőnek jogom van a játékszabályokat meghatározni. Ez együttesen az adófizetők érdekeinek a védelmét jelenti” Az interjú teljes terjedelmében a Portfolion olvasható.