Áprilisban eltérő irányt vettek az országos és a fővárosi lakbérek. Miközben előbbiek átlagosan 0,8 százalékkal nőttek, Budapesten 0,5 százalékkal csökkentek a bérleti díjak márciushoz képest, derül ki a KSH–ingatlan.com lakbérindexéből. Az albérletpiaci drágulás megtorpanását jelzi az is, hogy az inflációval együtt számolt reállakbér-mutató országosan stagnált, Budapesten pedig visszaesett.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az áprilisi adatokat úgy kommentálta, „a keresetek és a jövedelmek idei két számjegyű emelkedését mostanra beárazta a piac, ennél jelentősen magasabb albérletárakat viszont már nehezen tudnak megfizetni a bérlők. (…) Összességében az év első hónapjaiban látott lendületes drágulás korrekciója következett be áprilisban”.

A fővárosi csökkenéshez főként a pesti belső kerületek járultak hozzá a legnagyobb mértékben, itt 1,8 százalékos volt a havi csökkenés. Ugyanakkor a budai hegyvidéki kerületekben 1,4 százalékos emelkedést történt márciushoz viszonyítva. Április közepéhez képest még májusban is stagnált a fővárosi bérleti díjak havi átlaga, amely 270 ezer forintot tett ki.

A vármegyeszékhelyekre jellemző összesített átlagos bérleti díj sem változott áprilishoz képest, 150 ezer forinton maradt. Debrecen a legdrágább nagyváros 240 ezer forintos bérleti díjjal, itt még havi szinten is 20 ezer forinttal emelkedtek az átlagos albérletárak. Érdekesség, hogy a debreceni átlag kilenc budapesti kerületét is meghaladja.

A hajdú-bihari vármegyeszékhely után következik Székesfehérvár, Győr és Veszprém 180–190 ezer forintos összeggel. A két legjelentősebb kínálattal rendelkező nagyvárost, Miskolcot és Szegedet pedig 110 ezer és 159 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte május közepén, szól a közlemény.

Az ingatlanos portál szakértője úgy véli, a bérleti díjak azért is reagálnak ilyen gyorsan a piaci kereslet változására, mert a bérbeadók akár százezreket is bukhatnak, ha a kiadó lakásuk hetekig üresen áll. „Ez pedig most a bérlők malmára hajtja a vizet.”