Mérlegen a rezsicsökkentés-csökkentés: több fát és szemetet éget a magyar

A 2022-es gázáremelés nagy riadalmat keltett a lakossági piacon, hiszen az újonnan bevezetett küszöbérték fölött kb. nyolcszoros áremelkedést jelentett a fogyasztóknak köbméterenként. A BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) reprezentatív kérdőíves felmérése alapján a magyarok 91%-a használ földgázt a háztartásában, 36% pedig nem is rendelkezik más fűtési móddal. Azok a tulajdonosok, akik technikailag megtehették, az árérzékenység szerint elkezdtek oda-vissza váltogatni a gáz és a tűzifa között. Ezek javarészt az alacsonyabb jövedelmű, de nem legszegényebb, 1990 előtt épült családi háztulajdonosok voltak.

Az ún. rezsicsökkentés részleges eltörlése ebben a formában nem a komfortérzet miatti túlfűtésnek vetett gátat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak jelent komoly plusz kiadásokat, nem ösztönzi igazán az energiahatékonysági beruházásokat, az energiaszegénységet is konzerválja, miközben a lakosság hitelezi a Magyar Villamos Műveket a mostani számlázási gyakorlat alapján. Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban, derül ki Diallo Alfa, Takácsné Tóth Borbála és Szajkó Gabriella elemzéséből, ami a Másfélfokon jelent meg.

2022 nyarán az emelkedő nagykereskedelmi energia árak hatására a magyar kormány részlegesen megszüntette a harmadik rezsicsökkentés (2014) során befagyasztott végfelhasználói gázárakat, és a fogyasztás mértékétől függő árazási rendszert vezetett be. Ennek lényege, hogy a kormány által megszabott küszöbérték (1729 köbméter éves gázfogyasztás) alatt fogyasztó háztartások számára nem változott a gázár, ám a küszöbérték fölött minden elfogyasztott köbméter után körülbelül 8-szoros áremelkedéssel szembesültek a fogyasztók.

A 2022-ben a bevezetett intézkedés potenciális hatásai nehezen voltak felmérhetőek, így a TÁRKI a REKK megbízásából egy épülettípus és régió szerinti országos reprezentatív kérdőíves kutatást végzett az év utolsó negyedévében, melyben a magyar lakossági fűtési szokások mellett többek között ezen intézkedés lehetséges hatásait is vizsgálta.

Már 2022-ben látszott, hogy a lakosságot érzékenyen érintheti potenciális gázáremelés, hiszen a magyar lakosság 91%-a használ gázt, jellemzően fűtésre, főzésre, vagy vízmelegítésre. A gázzal fűtő háztartások aránya 2022-ben a felmérés alapján 61% volt, mely háztartások jelentős része elsődlegesen is gázzal fűt.

REKK becslése alapján ezen háztartások nagyjából kétharmada esett a küszöbérték alá, míg egyharmada fölé. Bár ezen arányok igen magasnak tűnnek, fontos kiemelni, hogy a gázzal fűtő háztartások jelentős része rendelkezik más fűtési móddal, mely jellemzően villamos energia vagy tűzifa. A két másodlagos fűtési mód azonban jelentősen eltér egymástól. Míg a villamos energia és a gáz jellemzően inkább kiegészítő viszonyban vannak, addig az arra képes fogyasztók a tűzifát és gázt azok árának függvényében gyakran helyettesítő energiaforrásként használják. A tűzifa – földgáz váltás nem állandó, az árarányok függvényében oda-vissza váltanak a háztartások, ha technikailag megtehetik.

Az érintettek jól azonosíthatóak, és nem a legszegényebbek

Bár a közhiedelem gyakran azt tartja, hogy a lakossági gázáremelés a legszegényebb háztartásokat érintette leginkább, ez az állítás ilyen formában nem állja meg a helyét. A BME kutatóinak energetika modellezése megmutatta, hogy a küszöbértéknél többet fogyasztó épületek jellemzően olyan családi házak, melyek 1990 előtt épültek.

Ezek a házak jellemzően energetikailag elavultak, így csak nagyon magas beruházási költségek árán csökkenthető „technikai” úton a fogyasztásuk. A kérdőíves felmérés ezen felül megmutatta, hogy a küszöbértéken felül fogyasztók jellemzően az átlagnál alacsonyabb jövedelmű fogyasztók, de nem a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztói szegmens részei.

Ennek okán megállapítható, hogy a kormányzati intézkedés elsősorban nem azon háztartásokat érinti, akik magasabb jövedelmük vagy kényelmük, komfortérzetük érdekében túlfűtik ingatlanjaikat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.

A gázáremelés leginkább spórolásra ösztönözött, és nem a beruházásokat segítette

A 2022-es és 2023-as tél tapasztalati megmutatták, hogy magyar gázfogyasztók a küszöb fölötti extrém gázáremelkedésre inkább rövid távú alkalmazkodással reagáltak, semmint strukturális megoldásokat választottak. Becslések alapján a 2022-es télen a lakossági gázfogyasztás nagyjából harmadával csökkenhetett köszönhetően a meleg télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolás eredményeképpen.

Még a 2022-es tél beköszönte előtt felvett kérdőív eredményei is ezt támasztják alá, ugyanis a megkérdezettek 75%-a azt vallotta, hogy a télen spórolni fog az energiával és több, mint 50%-uk alacsonyabb hőmérsékletre tervezete fűteni az ingatlanját. Érdekes módon a spórolási hajlandóság a küszöb alatti fogyasztókat is érintette, mely valószínűleg a témával kapcsolatos átfogó kommunikációs kampány eredménye. Ezzel szemben komolyabb beruházást (energiahatékonyság, fűtésrendszer-csere) a gázzal fűtő lakosság csupán 2-5%-a tervezett.

A 2023-as tapasztalok alapján a spórolást azonban hosszú távon ellen-ösztönözheti az MVM számlázási gyakorlata. Jelenleg egy átlagos magyar fogyasztó meglehetősen elveszett lehet amikor a kézhez kapott számlája köszönőviszonyban sincs a fogyasztásával. A számlázási probléma meghaladja az MVM informatikai képességeit, s bár éves szinten össze fog érni az elszámolás, addig a jelleggörbés elszámolás sajátosságainak köszönhetően, az is fizet olykor piaci árat, aki szépen spórolva bent marad az éves határ alatt. Gyakorlatilag a fogyasztó hitelezi az MVM-et. Az Energiaügyi Minisztérium is érzékeli, hogy ez egy meglehetősen visszás helyzet, mégis legkorábban 2025-re ígérik a helyzet megoldását.

Ha tűzifával fűt valaki, akkor nagy eséllyel energiaszegénységben él

A kérdőív eredményei alapján a legszegényebb háztartások kevésbé voltak érintettek a gázáremelkedés hatásai által, ugyanis ők jóval nagyobb arányban fűtenek fával, mint a közepes vagy jó jövedelemi helyzetűek. Ez nem jelenti azt, hogy ezen háztartások az energetika problémáktól mentesek lennének, hiszen a fával fűtött házak jellemzően nagy alapterületűek és nagyon alacsony szinten szigeteltek. A tűzifa, mint elsődleges fűtési energiahordozó az alacsony iskolai végzettségűek körében tipikus.

A kérdőív megmutatta, hogy míg a gázzal fűtők esetén a válaszadók több mint 90%-a még a magasabb gázárak mellett is azt tervezte, hogy kifűti az ingatlanját, addig a fatüzelésű épületek 20%-át nem tervezték kifűteni. Ez erőteljes indikáció, hogy ezen energiahordozó használata gyakran nagyon erős összefüggésben van az energiaszegénységgel.

Sajnos ezen háztartások gyakran nemcsak fát tüzelnek a kályháikban. Bár nagyon kevesen vallják be expliciten a szemét égetést, mikor a lekérdezés az attitűdre kérdezett rá, jelentős réteg vallotta, hogy nincs baja a szemét égetésével. Ezen adatok alapján mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, akik nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől, mely a hatékonytalanság mellett komoly légszennyezési és egészségügyi kockázatot is rejt. A teljes tanulmány a Másfélfok oldalán olvasható.