100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Nem iskolát, óvodát, uszodát, sportcsarnokot, vagy futballpályát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot” – nyilatkozta az Economx-nak Lázár János még a csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az építési és közlekedési miniszter mindezt a vergődő hazai építőiparnak szánta megoldásként, hiszen földbe állt hazánkban a beruházási kedv és nyoma sincs az új lakásépítési programnak.
A lap kérdésére ugyanakkor a miniszter jó hírrel is szolgált, ami a gazdaságot jelenti. Ezt azzal indokolta, hogy hazánk 2024-ben háromszázalékos növekedésre számíthat, a vállalkozások elkezdenek beruházni, nő az elfogyasztott energia, és érkeznek az olyan nagy projektek, mint a szegedi BYD. Lázár János kiemelte azt is, hogy BYD Szegedre tervezett legnagyobb összeszerelő-csarnoka 76 ezer négyzetméter lesz.
Lázár János szerint 2024-ben tizenhárom nagy ipari parki beruházás indul el, amely lehetőséget biztosít a hazai építőipar számára. Ám azt nem tudja megígérni az építőipar számára, hogy jelentős számú új beruházást indít a kormányzat idén. Szerinte az olyan ipari beruházások, mint a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi, illetve az ácsi és az iváncsai fogják kiváltani azt a hiányt, amit az állami beruházások elmaradása okoz.
„A hazai építőiparnak meg kell céloznia, hogy minél több külföldi beruházásnál magyar kivitelezők legyenek, ez nem könnyű, mert a szektornak vannak hatékonysági, költségoldali problémái, ezeken javítani kell” – fogalmazott Lázár János, majd hozzátette, „ez nem a mi dolgunk”.













