Meghalt Grétsy László nyelvész, tanár, a magyar nyelvművelés legendás alakja

91 éves korában meghalt Grétsy László nyelvész, tanár, a magyar nyelvművelés legendás alakja. Grétsy hétfőn vett volna részt az Anyanyelvápolók Szövetségének konferenciáján, ő lett volna a díszvendég, itt jelentették be halálhírét is. „Decemberben még együtt ebédeltünk, néhány napja telefonon beszéltünk. Ma, a magyar kultúra napi eseményünk előtt kaptam a hírt: elhunyt Grétsy László tanár úr, mesterem, atyai jóbarátom” – írta közösségi oldalán Blankó Miklós nyelvész.

Grétsy László Budán született 1932. február 13-án, de Pestszenterzsébeten nőtt fel. Tisztviselő apja a második világháború után elveszítette állását, s több foglalkozást is kipróbált, hogy megéljen a család. A nyelvi játékokkal szívesen foglalkozó, írói pályára készülő Lászlót – aki atletizált, zenét tanult és első osztályú sakkozó is volt – 1950-ben vették fel a budapesti bölcsészkar magyar–történelem szakára. A nyelvtudomány mellett Pais Dezső szemináriumainak hatására kötelezte el magát, s miután diplomájának megszerzése után hároméves aspirantúrán vett részt, 1960-ban a szóhasadásról írott munkájával kandidált, a jelenség elnevezése is az ő leleménye.

1954-ben lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 1958-ban főmunkatársa, 1971-ben Lőrincze Lajos utódaként átvette a magyar nyelvi osztály vezetését. 1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban. Számos tisztséget viselt, 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993–96 között elnöke, 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban tiszteletbeli elnökévé.

Grétsy László mindig át akarta adni másoknak, amit megtanult, és amiről úgy gondolta, hogy őket is érdekli. Számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsorban működött közre, így lett a legnépszerűbb nyelvész, a mindig derűs, nyugodt, barátságos „tanár úr”. Első tévés műsora 1960-ban indult Családi félkör címmel, majd következett sorra a többi: A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra, a Gyöngyök s végül, 2004-ig, az Anyanyelvi szószóló.

Az Álljunk meg egy szóra című sorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Képes volt arra, hogy szerethetővé tegye a „száraz” nyelvtant, a szójátékok világától az etimológián keresztül a stílus kérdéséig mindenről lelkesen, alaposan és igényesen beszélt. Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című orgánumoknak. 2015 júliusában visszavonult, lezárta húsz éven keresztül írt cikksorozatát a Szabad Földben.

Számos könyvet írt, szerkesztett. Grétsy László munkásságát számos díjjal ismerték el, 1992-ben Apáczai Csere János-díjat, 2004-ben Prima díjat, 2007-ben Magyar Örökség díjat, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. A nyilvánosságtól már visszavonult nyelvész 2015-ben így búcsúzott olvasóitól: „E rovat megszűnte után se feledjék el, hogy anyanyelvünk korunkban a legfőbb nemzetösszetartó erő. Amíg nyelvünk él, változik, korszerűsödik, miközben a hagyományait is őrzi, addig nincs okunk attól félni, hogy nemzetünk valaha is eltűnik a népek tengerében.”