A Magyar Orvosi Kamara volt elnöke, Kincses Gyula szerint az intézmények adósságának növekedése, vagy egy szerkezeti átalakítás állhat a kórházigazgatók tömeges menesztése mögött. Kincses a Telexnek beszélt arról, hogy valószínűleg már a kormány szemét is szúrta a kórházak gyarapodó tartozása, de az is lehet, hogy úgy döntöttek, nem halogatható tovább egy szerkezeti változás bevezetése az egész rendszerre nézve.

Arról, hogy a kormányt is zavarni kezdték a kórházak rekordméretű adósságai Gulyás Gergely a november 30-i kormányinfón is beszélt. Akkor azt mondta, keresik a felelősöket, mert nem elfogadható a helyzet. Kincses szerint ezek után nem elegáns az Országos Kórházi Főigazgatósággal (Okfő) elvitetni a balhét, mert nem a rossz működés vagy a pazarló gazdálkodás az oka az adósságoknak, hanem úgy véli az, hogy egy ekkora ellátórendszert ennyi pénzből nem lehet működtetni.

Októberben a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami drasztikus emelkedés. December végére a tartozás mértéke meghaladhatja a 135 milliárd forintot. A kormány egy 90 milliárd forintos kórházkonszolidációval rendezi az intézmények adósságát. Az adósságrendezés azonban nem oldja meg hosszútávon a kórházak anyagi problémáit.

A kórházkonszolidációra Kincses levezette, hogy az intézmények kiadásainak 70–80 százaléka fix költség, amin nem nagyon lehet változtatni. A béreket ki kell fizetni, és az emberek számáról pedig a minimumfeltételekről szóló jogszabály határoz.

„Tehát itt nincs valós mozgástere a vezetésnek, ráadásul tiltják, hogy vállalkozó orvosokkal oldják meg a létszámhiányt”,

– tette hozzá Kincses.

Az igazgatók elküldésének másik oka Kincses szerint az lehet, hogy a kormány észbe kapott, hogy nem halogatható tovább az ellátórendszer szerkezetének átalakítása. A korábbi MOK elnök azt mondta erről, hogy ha megnézzük a felmentett kórházigazgatók területi eloszlását, akkor látható, hogy leginkább vidéki, kisebb intézményekhez kötődnek, de van kettő fővárosi is, akiket viszont nyugdíjkorhatárra hivatkozva küldtek el.

Ezzel a kormány célja lehet az, hogy kisebb kórházakat összevonjon, járóbeteg-központtá alakítson és ezzel optimalizálja a betegellátást. Kincses úgy véli, ehhez viszont nem idős, a kórházukhoz ragaszkodó, annak érdekeit védő vezetőkre van szükség, hanem fiatal, az ágazati vezetéshez lojális emberekre.

Takács Péter egészségügyi államtitkár már korábban is célzott arra, hogy strukturális változás jöhet az egészségügyben. Azt mondta, hogy a nehézségek abból adódnak, hogy „a már említett, magunkkal cipelt szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni humán erőforrással”. Szerinte vidéken „mindenki érti, hogy a betegellátás javítása a cél, ehhez van szükség a változtatásokra”. Az egészségügyi államtitkár azt is mondta, hogy egy modern rendszerben csak azokat kellene kórházba fektetni, akiknek ténylegesen ott a helyük, csakhogy „a kórházi struktúra ehhez túlméretezett”.