Az elmúlt fél évben Magyarországon a kiskereskedelmi boltok száma 4500-zal csökkent, ami szokatlanul nagy mértékű bezárási hullámot jelent. Az inflációs válság komoly kihívást jelent a boltok számára is, ami a verseny csökkenésével és magasabb árakkal járhat – írja a Portfolio.
A KSH adatai szerint 2023 közepén már csak 103 ezer kiskereskedelmi egység volt működésben az országban, ami 4500-zal kevesebb, mint hat hónappal korábban. Ez a bezárási arány jelentősen meghaladja a korábbi években tapasztaltakat.
Amennyiben a boltbezárások üteme nem lassul, akkor egy év alatt akár 8–9 ezer kiskereskedelmi egység is megszűnhet. A tavalyi év során már 4500 bolt zárt be, ami rekordnak számított, és az idei év első felében ez a szám még tovább nőtt.
Egy év alatt, a tavalyi év közepétől számítva, több mint 7000 bolt húzta le a rolót. Ez a 7% feletti bezárási ráta példátlan a gazdasági lap szerint. A kiskereskedelmi forgalom is jelentős visszaesést mutat az infláció emelkedése miatt.
A munkavállalók reálbére csökken, így a lakosság kénytelen visszafogni fogyasztását. Elemzésük szerint több tényező is hozzájárult az infláció emelkedéséhez: az árstopok és azok megszüntetése, a minimálbér és a bérminimum emelkedése, az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj, a forint esése, a globális energiaárak emelkedése, valamint a FMCG-szektorra (Fast-Moving Consumer Goods) kivetett különadók. Az élelmiszer-, ruha- és iparcikkes boltok száma is jelentősen csökkent az év első felében. Sok kisbolt nem bírta tovább az árstop miatti veszteséget.
A boltok számának gyors csökkenése aggodalomra ad okot, hiszen a verseny csökkenésével a megmaradt vállalatok kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az árak meghatározásában. A bérek várható emelkedése és a munkaerőhiány fokozódása tovább nehezíti az infláció csökkenését, miközben kérdéses, hogy a dezinflációs folyamat milyen ütemben fog folytatódni.