„Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában: ebből látható, hogy a háborús helyzet minden korábbinál súlyosabb” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.

A csütörtökön rögzített beszélgetésben a kormányfő azt mondta, hogy a helyzet súlyosságát az mutatja leginkább, hogy az amerikai elnök már arról beszél, hogy nincs abban kivetnivaló, ha Ukrajna urántartalmú lőszereket kap az Egyesült Államoktól, mire az orosz elnök „azt mondja, hogy hát amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”.

Orbán szerint a háborúnak nincs megoldása a harctéren, a tűzszünet, a béketárgyalások állnak az érdekében a világnak, Európának és benne Magyarországnak is. A miniszterelnök úgy véli, „spekulánsok mindig vannak, ha háború van”, és Soros György „egy háborús spekuláns, aki hatalmas emberi veszteségek árán reméli, hogy anyagi előnyhöz juthat”. Azonban véleménye szerint a békepártiaknak lesz igazuk, tehát Magyarország jó oldalon áll.

Mint mondta, aggasztó, hogy az Egyesült Államok volt elnökével, Donald Trumppal szemben eljárást indítottak, „mert ha van a nyugati világban ma olyan ember, aki ezt a háborút meg tudja állítani, és békét tud teremteni”, az ő, és Magyarország érdeke az lenne, hogy az Egyesült Államok élén is egy békepárti ember álljon.

Az infláció visszakanyarodik

Azt mondta, ha béke lesz, de legalábbis tűzszünet, akkor „az infláció is visszakanyarodik a megszokott kerékvágásba, talán még el is tűnik”. Orbán szerint ugyanis az inflációt az energiára kivetett brüsszeli szankciók okozták és a magyar állam feladata, hogy helyrehozza azt, amit a szankciókkal elrontottak. Megismételte, hogy az inflációt év végére 10 százalék alá szeretnék csökkenteni.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a NATO eddig óvatos volt, és a magyar diplomácia álláspontja egybeesett, hiszen a NATO úgy döntött, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban, nem küld fegyvereket Ukrajnába, és nem tervez semmilyen katonai lépést. Ami történik – fegyverszállítás, információátadás, az ukránok katonai támogatása –, mind tagállami hatáskörben megszületett döntés szerinte.

Úgy fogalmazott, a Nyugat azt gondolta, hogy katonai értelemben le lehet győzni úgy az oroszokat, hogy az ukrán katonák harcolnak, a Nyugat pedig fegyvereket, eszközöket és információkat ad át. Itt „egy rosszul kalibrált, rosszul felmért, elhibázott stratégiával van dolgunk”, aminek az eredménye az, hogy a háború folytatódik, egyre mélyül és szélesedik.

Adót vetnek ki a banki megtakarításokra

Bejelentette azt is, hogy gazdaságvédelmi akciótervet készített a kormány „a Brüsszel által kikényszerített rossz döntések ellensúlyozására”. A jövő héten ismertetik ezt, amelyekkel ellensúlyozni akarják a rossz brüsszeli utasításokat. Ilyen rossz döntésnek nevezte, hogy Brüsszel szerint a benzin és a gázolaj jövedéki adóját Magyarországnak meg kell emelnie, valamint hogy a csomagolóanyagok és az üvegek új szabályozása miatt a hulladékfeldolgozás ára is meg fog nőni.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „háborús időkben az segít az országnak, aki a megtakarításait államkincstárban vagy kincstárjegyben tartja”. Olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel arra akarják rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapír és a kincstárjegy irányába mozdítsák el a pénzüket. Ezért magas kamatot kínálnak az állampapírok után és

egy adót vetnek ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra.

De mint mondta, ez egy ideiglenes intézkedés, addig tartják fenn, amíg a háború tart.

A Soros-birodalom visszavág

A kötelező migránskvótáról szóló döntéssel, úgy tűnik, a „Soros-birodalom visszavágott és egy puccsszerű, nagyon gyors döntéssel lenyomták az európaiak többségének a torkán ezt a kötelező migránskvótát” Orbán szerint. Állítja, az elmúlt években úgy tűnt, hogy át tudják fordítani a brüsszeli döntéshozók figyelmét a kötelező szétosztási migránskvótáról a határvédelemre, „mert nem úgy kell megoldani ezt a helyzetet, hogy szétosztjuk a migránsokat, hanem úgy, hogy megvédjük Európa külső határait”.

„Mondjuk ott vannak Németországban ezek a migránsok. (…) És fogják, és összegyűjtik őket.

Beteszik őket Németországban vagonokba?

És akkor áthurcolják őket hozzánk, itt meg kirakják őket, mi meg itt fogjuk őket tartani?” – fejtegette a miniszterelnök. Azt állítja, mióta ez a döntés megszületett, „a Soros-birodalmi hálózaton keresztül szétfutott a hír a migránsok világában, hogy új helyzet van, Európa várja őket”, és fel is bátorodtak az illegális határátlépők, azt tapasztalni a déli határnál, hogy egyre agresszívebbek.

De „egyszer csak most jön egy döntés, elég puccszerűen és gyorsan, amely azt mondja, hogy amelyik ország nem enged be migránst, arra erőnek erejével rájuk fogják őket kényszeríteni”. Van összefüggés aközött, hogy „éppen a napokban adta át Soros György a birodalmának irányítását a fia számára, aki meg is mondta, hogy ő sokkal direktebben akar politikát csinálni Amerikában is, meg Európában is”, és most „a Soros-birodalom lendült itt ellentámadásba” a kormányfő szerint.