Legalább húsz “meglepetést” találtak a kedd éjjel benyújtott státusztörvényben a szakszervezetek

Mint ismert, kedd éjszaka került fel a parlament honlapjára a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényjavaslat, amit a Belügyminisztérium (BM) dolgozott ki. Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnik a közalkalmazotti státusz, a pedagógusok köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lesznek foglalkoztatva. Korábban ugyan voltak egyeztetések a pedagógus-szakszervezetekkel, de ezek inkább amolyan „eligazítások” voltak.

A Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet úgy nyilatkozott, hogy a benyújtott szövegben végül több mint húsz olyan pontot számoltak össze, amelyekről a korábbi “egyeztetések alkalmával egyetlen szó sem esett, például:

  • A pedagógus csak akkor vehetne ki szülői szabadságot (ez 44 munkanapot jelent gyermeke hároméves koráig), ha jogviszonya legalább egy éve fennáll.
  • Egy gyakornokot már egy hónappal a sikertelen, megismételt minősítő vizsga után ki lehetne rúgni, a korábbi változat szerint ez a félév utolsó hónapjában történhetett volna meg.
  • A gyakornokok havi illetményét nem a törvény szabályozná, hanem a kormány állapítaná meg.
  • Míg a törvény július 15-étől léphet hatályba, a pedagógusok közalkalmazotti státusza viszont 2024. január elsejétől szűnik meg. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
  • Akik kevesebb mint 20 éve dolgoztak, mindössze egyhavi végkielégítést kaphatnak, 20–30 év között kéthavit, afölött háromhavit, kivéve, ha 30 napon belül új jogviszonyt létesítenek a köznevelésben. Ha 61–90 napon belül létesítenek új jogviszonyt, a végkielégítésük egy részét vissza kell fizetniük.
  • Nagy Erzsébet szerint elképzelhető, hogy akinek a jelenlegi illetménye már most eléri a bérsáv alsó határát, egy forint fizetésemelést sem kap. Ha pedig mégis, azt se január 1-ig, hanem csupán július 1-jéig visszamenőleg.
  • A parlamentnek benyújtott tervezetben már nincs benne, hogy a pedagógusok napi munkaidejét 8-ról maximum 12 órára, a heti munkaidőt 40-ről maximum 48 órára emelnék.
  • Korábban legfeljebb 44 munkanapra volt átirányítható más munkahelyre a munkavállaló, a pedagógustörvénnyel ez akár 9 hónap is lehet, igaz, csak az adott járáson belül.

A PDSZ ügyvivője szerint bár arról korábban is szó volt, hogy a pedagógusok saját, otthoni számítógépeit nem ellenőrizheti a munkáltató, ugyanakkor a munkára használt laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába betekinthetnek, ám Nagy Erzsébet szerint ennek pont nem így kellene lennie, mivel szülők és tanulók érzékeny adatait kezelik. A törvénytervezet továbbá visszahozná a pedagógusok elleni fegyelmi eljárásokat is. A fegyelmi eljárás részletszabályait kormányrendeletben határozzák majd meg.

A Belügyminisztérium közleményt adott ki még kedd délután arról, hogy a parlament elé terjesztik a törvényjavaslatot. Nem sokkal később a pedagógusok először a KRÉTA rendszeren keresztül, majd az Oktatási Hivataltól kaptak egy levelet, amiben Pintér Sándor belügyminiszter kifejti, hogy is néz ki a törvénytervezet, ez a Szegederhez is eljutott. Most az utóbbit szedték szét a szakszervezetek. Szerintük

  • már a levél címe is hazugság, nem igaz ugyanis, hogy a pedagógus-életpályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazna, semmiféle előmenetelt vagy kiszámítható pályaívet nem vázolnak benne.
  • Bár a tárca „átfogó egyeztetésről” írt, semmiféle átfogó társadalmi és szakmai egyeztetés nem történt, az Orbán-kormány egyszer sem egyeztetett a szakszervezetekkel vagy a független diák- és civil szervezetekkel.
  • A Belügyminisztérium állításával ellentétben a törvényjavaslat semmiféle szakmai megbecsülést és béremelést nem tartalmaz, az Orbán-kormányt semmi nem akadályozta meg, hogy a központi költségvetésből biztosítsa a béremelés fedezetét ahelyett, hogy az Európai Unióra mutogat.
  • Noha a tárca azt állítja, hogy létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer, erről nem készítettek előzetes felmérést, következésképpen hazugság az, hogy ez a pedagógusok többsége támogatta volna.
  • Szemenszedett hazugságnak tartják, hogy ez a törvény majd 800 ezer forintos fizetésemelést biztosítana, ahogy az sem igaz, hogy pusztán uniós forrásból kellene elérni, hogy a pedagógusbérek legalább a felsőfokú végzettségűek átlagkeresete 80 százalékának megfelelő bért kapjanak.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder