„Több hónapos átfogó egyeztetést követően” a kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét, amely „megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését” – ezt a Belügyminisztérium (BM) közölte kedden az MTI-vel.
Mint ismert, az úgynevezett státusztörvény ellen hónapok óta tüntetnek nem csupán a tanárok és a diákok, de szüleik és más támogatók is. A fővárosban az utóbbi időben számos tüntetés vált erőszakosabbá, mivel a résztvevők összecsaptak a rendőrökkel, akik pedig könnygázzal válaszoltak és oszlatták a tüntetőket, közülük többeket be is vittek.
A BM közleményében viszont az áll, hogy a tervezet körül a „baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások” miatt a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai „havi 5–6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák”, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, és így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.
A tervezetet a tárca állítólag március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre, és azt írják, összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták. A tárca megemlítette, hogy a törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.
Itt nem állnak meg a közleményben a „baloldalazással”: azt írják, miután a törvénytervezetet „a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték”, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”, érdemi javaslatok helyett „provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő” a BM szerint.
Korábban többször felmerült az is a státusztörvény kapcsán, hogy a fenntartó ezentúl belenézhetne a tanárok laptopjaiba is. A belügy erről azt írja a közleményben, „jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen,
a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet”.
Szerintük „ez így van minden munkahelyen”. A státusztörvény egy másik pontja szerint a fenntartó áthelyezheti a tanárokat más iskolába tanítani. A belügy keddi közleménye szerint erre a fenntartónak csak az adott járáson belül, „illetve meghatározott élethelyzetekben, csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor”. A törvénnyel visszaemelik az oktatásba a fegyelmi eljárás intézményét is, a belügy olvasatában ez „a pedagógusokat védi”.
A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség.
Fotó: Bálint András / Szegeder