Benyújtotta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlésnek szerdán. Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése a minisztérium közleménye szerint új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét.

Az Országgyűlés honlapján olvasható, indoklással együtt hatvanoldalas törvényjavaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplőinek ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében. Ezt lefordítva a Telex azt írja, tulajdonképpen a lényeg, hogy tervezésnél és kivitelezésnél erősödjön a magyar építőipari cégek helyzete. Olyan pletyka is van, miszerint azért is lassult le a bevezetése, mert a kormány nem akart újabb frontot nyitni Brüsszellel.

A tervezet továbbá le akart számolni az egyajánlatos közbeszerzéseknek is, vagyis, ha csupán egy jelentkező van a munkára, kötelesek eredménytelennek nyilvánítani azt. A most benyújtott végleges szöveggel összehasonlítva kiderül, hogy például a közös beruházásoknál az önkormányzati területek ideiglenesen állami tulajdonba kerülése kikerült a mostani változatból. Azért is tiltakoztak korábban ez ellen az önkormányzatok, mert így veszélybe kerültek volna egyes, általuk kötelezően elvégzett feladatok.

A hivatalos közlemény szerint a célok között szerepel az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszer megerősítése és egységesítése, annak érdekében, hogy „Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön”. Az indoklás szerint a javaslat újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.

Azt írják, a törvényjavaslat egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni, az állami gazdasági társaságok irányából a beruházásokért felelős minisztérium irányába átterelve azt. A jövőben az állami építési beruházások éves költségvetési fedezetét a minisztérium fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell tervezni, első alkalommal a 2024-es költségvetésben.

Az előterjesztés hatálya azon nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő, új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelynek a megvalósításához felhasznált költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás külön-külön, vagy együttesen meghaladja a becsült érték ötven százalékát.

Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az állami építési beruházások végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram lesz, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első keretprogram 2035. december 31-ig szólna. Az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehoznák az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot is. A törvény július 1-jén léphet hatályba.