100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Soha ilyen közel nem volt még a világ ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is az ukrajnai háborúról szólva.
A kormányfő arról beszélt a műsorban az MTI tudósítása szerint, hogy a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába. Rámutatott arra is: a nemzetközi közvélemény egyhangú békepártiság helyett ketté vált, a türkök, az arabok, a kínaiak vagy az afrikaiak ugyanis tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak.
Egyszerre békepárti és katonailag erős
Szerinte fontos, hogy Magyarország egyszerre legyen katonailag erős és békepárti. „Általában azok az országok tudják magukat megvédeni, ahol az ország polgárai szeretik a hazájukat, nem az az első gondolatuk, hogy hogyan meneküljenek el, hanem hogy hogyan lehet megvédeni a bajtól a hazájukat” – fogalmazott a kormányfő. Mint azt kifejtette, ki kell alakítani a képességet, hogy mindenki tudja, mit kell tennie, ha baj van és kellenek azok az emberek, akik szükség esetén fegyveres erővel is megvédik a hazát.
Fontos ezért, hogy a honvédség ütőképes legyen, ezért növelni kell a létszámot, a hazájuk és hivatásuk iránti elkötelezettségüket, képzettségük szintjét, a megbecsülésüket és modern fegyverekkel kell ellátni őket, állítja. „Miközben mi a béke oldalán vagyunk, aközben azért Magyarországnak nem szabad védtelennek lennie.” Orbán Viktor szokás szerint megemlítette, „a baloldal háborúpárti” és „amíg külföldről finanszírozzák őket”, ezt el is várják tőlük, de a parlamenti arányok miatt „sokkal nagyobb a békepárt súlya és befolyása Magyarország életére”.
Genderügyben nem engedünk
Áthidalhatatlan szakadékot lát az úgynevezett genderügyben Brüsszel és Magyarország között a kormányfő. Orbán Viktor ugyanakkor kijelentette: „miután mi nem fogunk engedni, végül Brüsszelnek kell”. Arról értekezett, hogy a szülők joggal várják el a mindenkori kormánytól, hogy segítsen megvédeni a gyerekeket, hogy a gyermeknevelés maradjon a szülők felelőssége és az iskolában ne népszerűsíthessenek olyan életfelfogást, amelyhez a szülők nem járultak hozzá.
Utóbbinak része a nemi identitás is, az azt elbizonytalanító propagandának ugyanis a magyar felfogás szerint nincs helye az iskolákban, „Brüsszel mégis vissza akarja vinni azokat”. Annak leágazása azonban a gyermekeket védő normák lazulása lesz, ami után egyszer csak azt vesszük észre, hogy nő a pedofil bűncselekmények száma Magyarországon a kormányfő gondolatai szerint.
Tíz véres csata, amit „sikeresen lehoztunk”
A leggyorsabb inflációcsökkentő eszköz az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciók eltörlése lenne a miniszterelnök szerint, aki arról is beszélt a Kossuth rádió műsorában pénteken hogy, „Magyarország ugyan nem tudja megszünteti a szankciós politikát, de megvétózza azokat a szankciós döntéseket, amelyek a legközvetlenebb károkat okoznák a magyar gazdaságnak”. Orbán biztos abban, hogy ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, akkor azonnal, egy lépésben legalább a felére csökkenne az infláció, és elkezdene visszatérni a 2–3 százalékos tartományba.
Emlékeztetett: tíz szankciós csomag van már mögöttünk, ami „tíz véres csatát” jelent politikai értelemben, amikor a magyar érdekekért ki kellett állni, és a külügyminiszter vezetésével ezeket a csatákat „sikeresen le is hoztuk”. Megerősítette, a kormány meghozta azt a húsz intézkedést, amelyek eredményeképpen az év végére, december 31-re az infláció mértéke tíz százalék alá megy, egyszámjegyű lesz.
Orbán szerint ezek a döntések – „amelyekkel meg akarja védeni a kormány a családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és középvállalkozásokat” – széles körű elfogadottságnak örvendenek és abban is egyetértés van, hogy meg is fogják hozni az eredményt. Az a kérdés, hogy milyen ütemben, de az év végéig biztosan.













