Nem teljesen igaz a kormány azon szlogenje, miszerint „háborús infláció” sújt minket

Megemlítettük Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja kapcsán, hogy a „háborús infláció” kifejezés lett az új „Soros György”. Ezt használja ugyanis mostanában a kormányzati kommunikáció a legtöbbször, sugallva azt, hogy a mostani, rossz gazdasági mutatókért kizárólag a háború a felelős, és egy hirtelen béke mindent megoldana.

Azonban ez valószínűleg csak a szokásos kommunikációs trükk, hogy márpedig a kormány gazdaságpolitikája, vagy éppen a választások előtti „osztogatás” egyáltalán nem tehetne erről, miközben elemzők szerint ez is jócskán hozzájárult az áremelkedéshez. Már márciusban is sokan mondták, hogy a magas költségvetési hiány miatt megszorításokra készülhetünk, akárki kerül kormányra. A Fidesz kommunikációja szerint persze ilyet csak az ellenzék csinálna.

Ez aztán be is jött, elég csak a Ryanair-csörtére gondolni. Naiv lenne azt gondolni, hogy a kormány nem gondolt arra, hogy a közgazdaságtanban nem létező szóval illetett különadót, azaz az „extraprofitadót” a különböző vállalatok majd nem fogják áthárítani a fogyasztókra; itt is inkább egy kommunikációs trükkről lehet szó, miszerint ne a kormányt okolják az emberek ezért, hanem egy külső körülményt.

Persze a háborúnak is biztosan köze van az áremelkedéshez, de egyáltalán nem fogható teljesen erre. A 444.hu cikkében is azt írja, hogy Magyarországon már az orosz invázió, sőt a koronavírus előtt is tartósan magasabb volt a pénzromlás üteme, mint az EU-s átlag:

2021 őszén, augusztustól novemberig, tehát a háború előtt, az egész EU-ban nálunk volt a legmagasabb az infláció.

Eközben a forint is nagyot gyengült, az euróval szemben már meghaladta a 404 forintos árfolyamot is a hét elején, ezzel jócskán kilógunk a régióból, de még az egész világot nézve is a forint teljesített az egyik leggyengébben mostanában. Ezen felül az infláció valós mértékét takarja el az árstop is, amely hosszú távon nem fenntartható és súlyos ára van. Ráadásul még jóval a háború megindulása előtt vezették be.

És ha a magas infláció nem lenne elég, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint már jobban kell félni a recessziótól.