Rekordmértékű, 1585 milliárd forintos hiányt halmozott fel februrárban a kormány, ami a GDP közel 3 százalékának és az éves terv közel felének felel meg. Volt ugyan 151 milliárd forintos többlet idén, így ez valójában „csak” 1433 milliárd forintos hiány, de így is minden idők legrosszabb február végi egyenlege – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési jelentéséből, amelyet a Népszava szemlézett.
A lap szerint logikus, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már a hét elején arról beszélt: a választások után – ha maradnak kormányon – szükség lesz a költségvetés kiigazítására. Az ellenzék szerint a kormány egyenesen megszorításokra készül.
Bárki is kerül azonban hatalomra áprilisban, nem tehet mást mint, hogy mérsékli a költségvetési kiadásokat, és növeli a bevételeket.
Az ukrajnai háború menekültügyi, gazdasági és honvédelmi kiadásai többszáz milliárd forintos forrást igényelnek, a rezsicsökkentés finanszírozáshoz szükséges még további 1000–1500 milliárd forint, amikre egy fillér fedezett sincs a költségvetésben, vagyis 2–3 ezer milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet a választások után, amiről a kormány és a Pénzügyminisztérium erősen hallgat.
A tegnap publikált Inflációs jelentésben a jegybanki elemzők azzal számolnak, hogy a GDP 4,9 százalékára, vagyis mintegy 2500 milliárd forintra csökkenthető az államháztartás idei hiánya annak ellenére, hogy számításaik szerint a tervezett 4,9 százalékos államháztartási hiányt a háború, illetve az ebből eredő piaci feszültségek a GDP 0,6 százalékával, mintegy 300 milliárd forinttal emelik. A jegybank a kedvező alapfolyamatok miatt ilyen optimista a Népszava szerint,
ezen kedvező hatás közé sorolják a rekordmagas infláció, mivel a magasabb árak magasabb áfabevételeket eredményeznek.
Megjegyzik ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint a hiány nagy része az első negyedévben keletkezik, ami a választási költekezések miatt érthető is: a februári hiány azért lett kiemelkedően nagy, mert a kormány a múlt hónapra időzítette a választási osztogatásokat. Ezek között van