Orbán a Kossuthon: Egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt

Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjúját adta ma a Kossuth rádión. Sok mindenről szó volt: beszélt a NATO-csúcsról, az EU-csúcsról, Ukrajna helyzetéről és arról, hogy sokkal közelebb van a front, mint amennyire mi azt gondoljuk. Szerinte a megtámadott félnek szurkolunk, valamint elmondta sokadjára azt a hamis, de sokszor használt kommunikációs panelt is, hogy „háborús infláció”.

Ukrajna európai uniós tagjelöltsége segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését – hangsúlyozta a Kossuth rádiónak péntek reggel adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.

Kiemelte: a tagjelöltség „a kezdő lépés”, ami nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások; ehhez feltételeket kell teljesítenie Kijevnek, köztük olyan európai uniós és benne magyar elvárásokat, amelyek az ott élő kisebbségekre vonatkoznak. Sokkal jobb helyzetben vagyunk az ott élő magyarok jogainak érvényesítése tekintetében, mint lennénk, hogy ha Ukrajna nem kérte volna a tagjelölti státust – fogalmazott Orbán Viktor az interjúban.

A megtámadott félnek szurkolunk

„A NATO egy súlyosabb eset volt” – hasonlította össze a madridi NATO-csúcstalálkozót az EU-csúccsal. Míg Orbán szerint az uniós csúcson csak figyelmeztetéseket kellett adnia a szankciós politika miatt, itt már az derült ki számára, hogy a szövetség tagjai még nem néztek szembe a realitásokkal. „Mindenki az ukránok oldalán áll természetesen” – jelentette ki, majd hozzátette: a megtámadott félnek szurkolunk. Akármilyen viták is voltak szerinte Ukrajna és Oroszország között, semmiképp sem lehet elegendő indok arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat.

Bár úgy tűnik, hogy nagyon messze dúlnak most a harcok, „a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz, mint amire egyébként ma a rádióhallgatók nagy része gondol” – tette hozzá. „Én úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt” – fogalmazott Orbán. Megfeszített munkát kér a honvédelmi minisztertől, a vezérkartól és minden egyes katonai tiszttől a következő hónapokban.

A ”háborús” infláció

Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget – mondta Orbán Viktor, aki jelezte: Magyarország bizonyos termékek árát hatóságilag korlátozza, azonban ezzel a háborús inflációt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni.

Ezért Magyarországnak és az összes európai országnak az az érdeke, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak. Nem szankciókat kell kivetni, hanem el kell érni, hogy tűzszünet legyen, majd meg kell állapodni a béketárgyalások keretéről. A békével mindenki jól járna – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint azonban Magyarországon kívül mások nem képviselik ezt az álláspontot, nem „ütik meg ezt a hangot”.

Azt is leszögezte: háborús helyzet van, nem támadunk, hanem védekezünk, nem most van az ideje annak, hogy „előre tudjunk lépni egy vagy kettőt” a fejlesztésekben vagy akár bérkérdésekben. A siker, az eredmény ma az, ha nem csúszunk vissza, hanem „meg tudjuk vetni a sarkunkat” és nem engedjük, hogy a háborús helyzet visszatoljon bennünket a gazdasági fejlettség és az életszínvonal tekintetében – mondta. Hozzátette: a kormány azt vállalta, hogy megvédi a teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat.

Emberfeletti haderőfejlesztés

Két-háromszorosára kell növelni a haderőfejlesztés sebességét, nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégeznünk – hangsúlyozta a miniszterelnök. A kormányfő arról beszélt: a NATO még nem foglalkozott azzal a helyzettel, „ha az ukrán front összeomlik”, márpedig a szomszédos államban „nagyon súlyos a helyzet” és „minden esély megvan" arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front.

Orbán Viktor szerint „emberfelettinek tűnő munkával” kell radikálisan fokozni Magyarország védelmi képességeit, „ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket”. Ez nem Magyarország háborúja, nekünk ebből ki kell maradnunk – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök arra is kitért: Magyarország minden más államnál nehezebb helyzetben van, mert egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat. Az előbbi miatt 800 ezer menekült érkezett az országba, miközben idén 100 ezernél több az illegális határátlépők száma.