Nagyjából tizenöt éves lehettem, amikor megtudtam, hogy volt Szegednek is kisvasútja régen. Ezt akkor és azóta is vegyes érzelmekkel élem meg; egyrészt nagyon menő már a létezésének ténye is, másrészt meg nyilván szomorú, hogy mindez már csak történelem. A kisvasutaknak van valami elmondhatatlan romantikája, amit a hagyományos vasutak soha nem tudnak megteremteni. Méreteiben is kicsi, területre is egy vasúti mércével mérve kis területet fednek csak le, sokszor valami szép és különleges vidéken.

A szegedi kisvasút nem járt különleges vidéken, bár voltak meglepően gyönyörű szakaszai. A történetére nagyon nem akarok kitérni, a lényeg hogy szerettek volna a XX. század elején egy vasutat, ami összeköti Szegedet és a Homokhátság népét. Hagyományos nagyvasútra nem futotta, ezért döntöttek egy keskenynyomtávú mellett, amit 1927-re sikerült megnyitni.

Két szárnyvonala is volt: a Szeged–Pusztamérges és a Szeged–Halastelki iskola. A vasutak többségével ellentétben nem teher-, hanem személyszállításra hozták létre, melynek révén települések jöttek létre a Szeged-környéki tanyavilágban, melyek később elszakadtak a várostól. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója, és létrejöttétől megszüntetéséig modern műszaki megoldásokat használtak rajta.

Az 1960-as években számos vasutunk felszámolásáról döntöttek: ekkor szüntették meg a szegedi 2-es, 5-ös, 6-os és 7-es villamosokat, vagy a Veszprémet a Balatonnal összekötő vasutat, és ugye a szegedi kisvasutat, ami 1949 előtt még Szegedi Gazdasági Vasút néven volt jegyzett. 1975-ben a kisvasutat elérte a vég: megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút.

Egy szép, napsütéses napon eredtünk a vasút nyomába, hogy felleljünk minél több emléket, amit ma bárki megtalálhat. Utunk jórészt homokos földutakon vezet, a kisvasút sínjei helyén ugyanis ma is közlekedhetünk, csak már nem vaskeréken. Végtelen homokvidék, felhagyott állomások, sínszálak és macskakövek Szeged–Tisza pályaudvar és Pusztamérges, illetve az egykori Halasteleki iskola között.