Baka András köztársasági elnök nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, hanem előzetes normakontrollt kért rá az Alkotmánybíróságtól. A jogszabályt az Országgyűlés november 3-án fogadta el. A Telex a Sándor-palota hétfői, november 9-i közleményére hivatkozva azt írja, hogy több rendelkezésénél is felmerült, hogy ellentétes az Alaptörvénnyel.

Az államfő két pontot kifogásolt: a zárt körű befektetési alapok kezelőinek leváltásáról szóló szabályokat és a kisebbségi részvényesek védelmét gyengítő változtatásokat. A törvény többi részét, köztük a takarékszövetkezeti rendszer korábbi integrációs szervezetének, az SZHISZ-nek a megszüntetését is megvizsgálta, de ezeknél nem talált olyan súlyos hibát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia.

A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve ezek tulajdonosait érintheti. Az SZHISZ jogutód nélkül szűnne meg, vagyona, köztük közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés az államhoz kerülne, a tulajdonosi jogokat pedig az MNV Zrt. gyakorolná. A törvény emellett megkönnyítené a magántőkealapok kezelőinek leváltását, így az állam bizonyos feltételek mellett nagyobb beleszólást kaphatna a 4iG irányításába. Egyes esetekben pedig nem kellene vételi ajánlatot tennie a kisebb részvényeseknek, ha jelentős befolyást szerez egy tőzsdei cégben.

Mindkét cég mögött állami pénz áll. Az Orbán-kormány 136 milliárd forintot juttatott az SZHISZ-nek, az állomány jelentős részét pedig 2022-ben a Magyar Bankholding 2042-ben lejáró kötvényeire cserélték. A 4iG 38,9 százalékát birtokló IG COM Magántőkealap szintén állami pénzből jött létre, ezért ez a 60 százalékos kezelőváltási szabály egyik fő gyakorlati tétje. Az MBH Bankról az Infostart 2025 novemberében azt írta, hogy egyre inkább Mészáros Lőrinc érdekeltségének tekinthető, akkor az állam közvetett cége 42,1 milliárd forintért adott el 5 százalékot a bank munkavállalói programjának.

A törvény szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné egy zárt körű alap kezelőjének leváltását. Az elnök azt kifogásolja, hogy ez a már működő alapokra is vonatkozna, olyanokra is, amelyek egyáltalán nem vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont. Ez sértheti a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonjogát, valamint a korábban megkötött szerződésekhez fűződő jogos elvárásokat. A közlemény arra is kitér, hogy a szöveg egyes részei nem elég egyértelműek, és ez a jogorvoslatot is megnehezítheti.

A második kifogás a kötelező vételi ajánlatot érinti. Ma annak, aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban, bizonyos feltételek mellett vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényesnek, az új törvény viszont egyes esetekben felmentést adna ez alól. Baka úgy látja, ez gyengítheti a kisebb részvényesek védelmét, és sértheti azoknak a jogait, akik a korábbi szabályok ismeretében vettek részvényt. A tőzsdei kisbefektetők érdekvédelmi szövetsége, a TEBÉSZ már az elnöki döntés előtt arra kérte Bakát, hogy ne írja alá a törvényt. A szövetség szerint a vételi ajánlati szabály gyakorlatilag kiüresedik, a változtatásokat pedig „botrányosnak és jogellenesnek” nevezték.

Az államfő külön bírálta, ahogyan a törvényt elfogadták. Kivételes eljárásban szavaztak róla, a benyújtás és a szavazás között mindössze 26 óra telt el, és ezalatt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem volt. A Sándor-palota szerint a törvényből az sem derül ki, mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot, főleg mivel az állami pénzt nem kezelő alapokat is érintené. Baka arra is figyelmeztetett, hogy az államnak óvatosan kell beavatkoznia a pénzpiac működésébe. Az állami érdekek alapján hozott szabályok ugyanis megingathatják a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, különösen a külföldi befektetők körében.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény szerint soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül dönt arról, hogy a kifogásolt rendelkezések megfelelnek-e az alkotmánynak. 2023-ban Lázár János építési törvénye akadt fenn így: Novák Katalin akkori államfő kérésére a testület alaptörvény-ellenesnek találta egy rendelkezését, így a törvényt nem lehetett kihirdetni.

Az augusztusban hivatalba lépett Baka nem először megy szembe a kormánytöbbséggel. Szeptemberben a Tisza-frakció kérése ellenére is kitartott Szathmáry Zoltán mellett, akit legfőbb ügyésznek jelölt. Az Országgyűlés leszavazta Szathmáryt, ezután az államfő új jelöltet állított.