A fogyasztói árak júliusban átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, miközben júniushoz képest 0,1 százalékkal csökkentek. Az elemzők 1,5 százalékos éves inflációra számítottak, ezért a mostani adat jelentős meglepetést okozott – írja az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatai alapján.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a júliusinál alacsonyabb inflációra utoljára tíz éve volt példa. Úgy véli, az élelmiszerárak csökkenése, az erős forint és a kedvező inflációs várakozások egyaránt hozzájárultak az alacsony inflációhoz, miközben az iráni háború hatása egyelőre nem jelenik meg az adatokban. Szerinte a júliusi adat nyomán sokkal valószínűbbé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben is kamatot csökkent.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője és Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője egyaránt arra számít, hogy augusztustól ismét emelkedhet az infláció. Az emelkedést az aszály, a gyengébb mezőgazdasági termés, az energiaárak alakulása, az iráni háború hatásai és az árrésstopok kivezetésének időzítése is befolyásolhatja.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség a friss adatok alapján ismét az árrésstop kivezetését sürgette. A szervezet szerint a 4,4 százalékos élelmiszerár-csökkenés azt mutatja, hogy az élelmiszerárak alakulásában május óta már nem az árrésstop, hanem elsősorban a kül- és belpiaci trendek, valamint a forint árfolyama játszik szerepet.