A következő napokban Baks, Kecskemét, Szeged, Szegvár és Tömörkény belterületén földi kémiai szúnyoggyérítést végeznek – közölte a katasztrófavédelem.

A közlemény szerint csak kevés helyen hullott csapadék, a hőség miatt pedig alig alakultak ki olyan állóvizek, amelyek alkalmasak a csípőszúnyogok szaporodására. Emiatt a legtöbb településen kifejezetten enyhe a szúnyogártalom, a lakosság elsősorban az inváziós fajokkal találkozhat.

Az ázsiai tigrisszúnyogok jellemzően a házak körül található kisebb vízgyülemekben fejlődnek ki, például eldugult ereszcsatornákban, vödrökben, gyermekjátékokban vagy temetői virágvázákban. A fejlődésükhöz már néhány deciliter víz is elegendő, ezért az aszályos időjárás ellenére is folyamatos a jelenlétük.

A katasztrófavédelem felhívja a figyelmet arra, hogy ezek az inváziós fajok többnyire csak néhány száz méterre távolodnak el a tenyészőhelyüktől. „Ezért egyes településrészeken kifejezetten zavaró tömegben jelennek meg, míg néhány utcával távolabb már nem okoznak problémát” – teszik hozzá.

A szakemberek folyamatosan vizsgálják a szúnyogok jelenlétét, és szükség esetén célzott, részleges kezeléseket végeznek. A közlemény szerint az inváziós fajok visszaszorításának egyik leghatékonyabb módja a ház körüli pangó vizek felszámolása, az esővízgyűjtőket pedig ajánlott szúnyoghálóval lefedni, mivel magánterületeken szervezett lárvagyérítésre nincs lehetőség.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatója szerint Magyarországon több mint 50 csípőszúnyogfaj él, amelyek közül a nőstények alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A szúnyoglárvák fejlődéséhez állóvíz szükséges, a nőstények pedig vérszívás után lényegesen több tojást tudnak lerakni.

A tájékoztató szerint magánterületen a tulajdonos, közterületen pedig az önkormányzat feladata a kártevők elleni védekezés. A szakemberek azt javasolják, hogy ne maradjon hosszabb ideig víz a virágcserepekben, a temetői virágvázákat pedig kaviccsal, sóderral vagy homokkal töltsék fel, majd erre öntsék a vizet. Arra is felhívják a figyelmet, hogy néhány deciliter vízben akár több száz szúnyog is kifejlődhet.

Az NNGYK ismertetése szerint a szúnyogcsípés során a rovar nyálával különböző fehérjék, véralvadásgátló és emésztőenzimek jutnak a szervezetbe, amelyek allergiás reakciót, viszketést, fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt válthatnak ki. Magyarországon a szúnyogok által terjesztett legjelentősebb betegség a nyugat-nílusi láz, emellett az usutu vírus és a dirofilariosis is szúnyogok közvetítésével terjedhet, bár ezek járványügyi jelentősége kisebb.