Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy „a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában”, miközben az Országgyűlés órákon belül tárgyalja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek hatálybalépésével megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása. A kétharmados tiszás többség várhatóan elfogadja a javaslatot, Magyar pedig korábban jelezte: ha az államfő öt napon belül nem írja alá, megindítják vele szemben a megfosztási eljárást.

A miniszterelnök szerint „az egykori állampárt is tudja”, hogy a 17. Alaptörvény-módosítás „fontos lépés az orbáni gazdasági és politikai maffia felszámolásához”. Állítása szerint a múlt hét közepéig úgy tűnt, hogy Sulyok Tamás aláírja a módosítást, majd szerinte a Fidesz megtiltotta ezt neki, és ezzel szembement az Alkotmánnyal. Magyar azt is állította, hogy „Gulyás Gergely vezetésével a Fidesz előre legyártotta” azt az alkotmánybírósági beadványt, amellyel az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulna. „Legyen mindenki számára teljesen világos, aki ebben a sötét, alkotmányellenes akcióban részt vesz, és ezzel megakadályozná a demokratikus népakarat érvényesülését, hogy ezért később vállalnia kell a felelősséget”.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Magyar utóbbi kijelentésére reagálva azt mondta, ebben egyetértenek a miniszterelnökkel. Ugyanakkor határozottan visszautasította a vádakat, és úgy fogalmazott, hogy Magyar „minden alapot nélkülöző vádakat fogalmaz meg azokkal szemben, akiket éppen közjogi eszközökkel akar kiiktatni a demokratikus versenyből”. A frakcióvezető szerint a miniszterelnök valamennyi állítása valótlan, és „még kipihenten sem képes igazat mondani”, utalva Magyar Péter néhány napos törökországi szabadságára.

A HVG cikke felidézi, hogy nem ez lenne az első eset, amikor Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul saját megbízatásának ügyében. A köztársasági elnök június 11-én kereste meg korábbi munkahelyét, vagyis még azelőtt, hogy az Alaptörvény módosításának tervezete nyilvánosságra került volna. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke gyorsan napirendre tűzte az ügyet, a testület azonban végül nem tárgyalta azt, mert a 15 alkotmánybíró közül heten kizáratták magukat, így az Alkotmánybíróság határozatképtelenné vált.