100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A csapadékhiány miatt az Alföld jelentős részén gyenge termést hoztak a kalászos gabonák, Csongrád-Csanád megyében pedig különösen a búza, a durumbúza és a tritikálé hozama maradt el a várakozásoktól. Az aszály következtében az aratás is a megszokottnál korábban indult el – erről számolt be a szegedi önkormányzati média.
Június 29., Péter-Pál napja évszázadokon át az aratás hagyományos kezdőnapja volt, idén azonban a klímaváltozás és a szárazság miatt ekkorra a kalászosok betakarítása már csaknem befejeződött. Egy Szeged melletti területen a kombájn már végzett a munkával, ahol a durumbúza is gyenge termést adott. Mint a tulajdonos, Sáringer Sándor magyarázta a Szeged TV-nek, „tipikus probléma az, hogy csak az alja rakódott meg, termékenyült meg, a fölső kétharmad abszolút üres. Tehát nincs benne szem, és ezért alakulnak így a termésátlagok”.
Az alacsony hozamok elsődleges oka az aszály. Áprilisban Csongrád-Csanád megyében mindössze 2–3 milliméter csapadék hullott, a május végi nagyobb esők pedig már túl későn érkeztek a kalászosok számára. Az Alföldön általánosan 2–4 tonnás hektáronkénti búzatermést várnak, az aratás pedig már június 18. körül megkezdődött.

A Karotin Kft. ugyan csak június 22-én kezdte meg a betakarítást, de a 1200 hektáros terület munkálatai 2–3 napon belül befejeződnek. „Talán az árpa az, amire azt lehet mondani, hogy egy kicsit is elégedettek lehetünk. Öt tonnát adott 200 hektár átlagában. Viszont a búza, a durumbúza, a tritikálé az kritikán aluli. Két-három tonnás maximum terméseket tudunk learatni. Ez nagyon kevés a befektetett eszközökhöz képest.” – foglalta össze az ügyvezető.
A Dunántúlon valamivel kedvezőbb a helyzet, de átlagos vagy annál jobb termés csak Zala megyében várható. A felvásárlási árak még alakulnak, a gazdálkodók ugyanakkor attól tartanak, hogy azok nem fedezik majd a termelés költségeit.













