Módosítanák a gazdák szerint nem gazdabarát szabályokat, ösztönöznék az agrárintegrációkat, és felülvizsgálnák az ATEV működését is – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitója után tartott vásárhelyi sajtótájékoztatón a Hódpress tudósítása szerint. A miniszter az agrárkamara politikamentesítéséről, a földtörvény módosításáról és az aszályhelyzetről is beszélt.

A tájékoztatón szóba került az ATEV-bűz ügye is, amely miatt öt éve aláírásgyűjtés és tüntetés zajlott Hódmezővásárhelyen. Akkor több százmillió forintos fejlesztéssel csökkentették a szaghatást, az utóbbi időszakban azonban a cégnek már nem jutott erre forrása. A cikk szerint a Lázár János kuratóriumi elnökletével működő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 3 milliárd forint nyereséget vett ki a vállalatból. Bóna Szabolcs azt mondta, azokat a forrásokat, amelyeket fejlesztésekre kellett volna fordítani, más célokra használták fel, miközben az ATEV-nek alapvetően non-profit szolgáltatásként kellene működnie. Hozzátette, a tulajdonbaadást gyorsan felülvizsgálhatják.

A miniszter csaknem egyórás sajtótájékoztatójának egyik központi témája a földtörvény és az agrárszabályozás volt. Elhangzott, hogy a jelenlegi szabályozással komoly problémák vannak, ezért egy új földtörvény előkészítéséhez széles társadalmi vitára és legalább egy évre lenne szükség. Rövid távon ugyanakkor kisebb módosítások is várhatók, főként azoknál a szabályoknál, amelyeket a gazdák nem tartanak gazdabarátnak.

A gazdák együttműködésének ösztönzéséről azt mondták, az államnak nem kényszerítenie kell az integrációkat, hanem olyan szabályozási, pénzügyi és adózási környezetet kell kialakítania, amely támogatja azokat. Beszéltek a vertikális és horizontális együttműködési formákról is. Előbbi a termelők, feldolgozók és kereskedők összefogását jelenti egy termékpályán belül, utóbbi pedig az azonos tevékenységet végző gazdák együttműködését a mérethatékonysági problémák csökkentése érdekében.

A sajtótájékoztatón hosszabban foglalkoztak a tejpiaci válsággal is. A felszólalók szerint a problémák nem magyar sajátosságok, hanem nemzetközi jelenségek, amelyeket a túltermelés, az olcsó importtej és az erős piaci verseny okoz. Példaként az olasz modellt említették, ahol a termelők, feldolgozók és kereskedők közösen állapodnak meg a tejárakról. Magyarországon szerintük hiányoznak az erős hazai élelmiszeripari márkák és az úgynevezett nemzeti bajnokok. Elhangzott az is, hogy az 50–60 forintos tejárak főként a szerződés nélkül, spotpiacon értékesítő termelőknél jelennek meg.

A kisebb gazdaságok helyzetéről a miniszter azt mondta, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon valójában nincsenek igazán nagy gazdaságok. Szerinte a kisebb szereplőknek is lehet jövőjük, ha nagyobb hangsúlyt helyeznek a feldolgozásra, a rövid ellátási láncokra, a helyi piacokra és a közétkeztetésbe történő beszállításra.

A fiatal gazdák helyzete és a generációváltás kérdése szintén hangsúlyos téma volt. Bóna Szabolcs szerint a jelenlegi gazdaságátadási rendszer inkább öröklésmenedzsmentként működik, mint valódi generációváltási programként. A fiatal gazdáknak forrásokra, pályázatokra és kedvezményes finanszírozásra lenne szükségük, emellett fontos lenne összekapcsolni az örökös nélküli idősebb gazdákat azokkal a fiatalokkal, akik belépnének az ágazatba.

Az aszály, a vízgazdálkodás és a vízmegtartás kérdéséről azt mondták, rövid távon a csatornarendszerek rendbetétele és gyors vízvisszatartási intézkedések szükségesek, hosszabb távon pedig jelentős beruházásokra lenne szükség. Felidézték, hogy korábban jelentős források maradtak kihasználatlanul vízgazdálkodási fejlesztésekre, és szóba került a Duna–Tisza-csatorna ügye is. A felszólalók szerint nemcsak több vízre van szükség, hanem jobb talajállapotra, vízmegtartó művelésre és korszerűbb technológiákra is, mert sok helyen nem az éves csapadékmennyiség, hanem annak eloszlása és intenzitása változott meg.

A talajélet megőrzéséről és a gazdák edukációjáról azt hangsúlyozták, hogy tudásalapú agrárium nélkül nincs jövő. Kritika érte az állami kommunikációt is, mert szerintük túl sok pénz jut propagandára, miközben kevés hangsúlyt kap a szakmai tájékoztatás és oktatás.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatban elhangzott, hogy a vidék nem azonos az agráriummal, mert a falvakban sokan más tevékenységekből élnek. A felszólalók szerint ezért az infrastruktúra fejlesztése, a falusi turizmus, a horgászat, a vadászat és más helyi jövedelemtermelő tevékenységek támogatása is fontos része kell legyen a vidékpolitikának.

Az állattenyésztésnél a genetika és az állategészségügy szerepét emelték ki. A cél az, hogy kevesebb gyógyszerhasználattal lehessen termelni, amihez jobb genetikai alapokra van szükség. A genetikai fejlesztéseket az egyik leggyorsabban megtérülő beruházásnak nevezték, amelyek segíthetnek az alkalmazkodásban a klímaváltozáshoz és a piaci változásokhoz.

A támogatási rendszerrel kapcsolatban többen kifogásolták, hogy egyes támogatásoknál még mindig a 2018-as bázisévet veszik figyelembe, ami hátrányosan érinti a később fejlesztő gazdákat. Felmerült a hitelmoratórium kérdése is, különösen az aszály sújtotta állattenyésztők helyzete miatt. Bóna Szabolcs azt mondta, elismerik, hogy ez sok gazdának segítséget jelentene, ugyanakkor a hitelmoratórium hosszabb távon megdrágítja a hiteleket.

Az agrárkamara működését is erős kritika érte. A miniszter szerint a kamara az elmúlt években túlzottan politikai szerepet vállalt, miközben háttérbe szorult a szakmai érdekképviselet. Bóna Szabolcs demokratikusabb működést, kisebb bürokráciát és erősebb szakmai, valamint edukációs szerepet tartana kívánatosnak az agrárkamaránál.

A mezőgazdaságban dolgozó külföldi munkavállalók alkalmazását egy hónapon belül felülvizsgálják. A miniszter szerint nem a külföldi munkaerő teljes kizárása a cél, hanem a visszaélések megszüntetése és a magyar munkavállalók védelme az olcsó munkaerővel szemben. Hozzátette, hogy azokban az ágazatokban, ahol nincs elegendő magyar munkaerő, továbbra is szükség lehet külföldiek alkalmazására.

A biogazdálkodásról azt mondta, Magyarország számára komoly lehetőséget jelenthet a GMO-mentesség és a biotermékek előállítása. Szerinte ez versenyelőnyt adhatna az országnak, ugyanakkor a magasabb minőségű élelmiszerek drágábbak, ezért ehhez a lakosság jövedelmi helyzetének javulására is szükség lenne.

Bóna Szabolcs a sajtótájékoztató végén arról beszélt, hogy az agráriumban nagyobb szerepet kell kapnia a szakmaiságnak, az együttműködésnek és a hosszú távú stratégiai gondolkodásnak. Kiemelte a vízmegtartás, a talajvédelem, a fiatal gazdák támogatása és egy versenyképesebb magyar élelmiszeripar kialakításának fontosságát.