1449 nap után megszűnt Magyarországon a háborús veszélyhelyzet, de az Orbán-kormány által ez idő alatt elfogadott rendeletek közül több száz továbbra is hatályban marad – írja a HVG. A különleges jogrend 2022. május 24-én lépett életbe az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva, és 2026. május 13-án éjfélkor ért véget. A veszélyhelyzet idején a kormány rendeleti úton módosíthatott törvényeket, illetve szélesebb jogkörrel irányíthatta az országot.

A háborús veszélyhelyzet alatt a kormány számos, a háborúhoz közvetlenül nem kapcsolódó ügyben is rendeletekkel döntött. Így szűkítették az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, korlátozták a tanárok sztrájkjogát, módosították a közmeghallgatások szabályait, valamint több ezer elítélt embercsempészt is szabadon engedtek. A rendeleti kormányzás a parlament ellenőrző szerepének megkerülését is lehetővé tette.

A különleges jogrend fenntartásához az Alaptörvényt is módosították. Az Országgyűlés 2022. május 24-én délután fogadta el a tizedik alkotmánymódosítást, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök néhány órán belül aláírt. Orbán Viktor ezután jelentette be a veszélyhelyzet kihirdetését, majd este megjelent a kapcsolódó rendelet a Magyar Közlönyben. A kormány így a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet gyakorlatilag azonnal háborús veszélyhelyzetre cserélte.

A rendeleti kormányzás gyakorlata már a járvány idején is működött. A kabinet 2020 tavaszán három hónap alatt 127 veszélyhelyzeti rendeletet alkotott, majd a veszélyhelyzet megszűnése után ezek jelentős részét továbbra is hatályban tartották.

A háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását az elmúlt években rendszeresen megszavazta a parlament. A 2026-os országgyűlési választás előtt felmerült, hogy a kormány a különleges jogrendet akár a választási szabályok módosítására is felhasználhatja, de erre végül nem került sor. A választások után Magyar Péter azt kérte a távozó Orbán-kormánytól, hogy hosszabbítsák meg a veszélyhelyzetet május végéig, hogy az új kabinet jogilag rendezhesse az érintett szabályokat.

Az Orbán-kormány a 2026-os választások után, de még a veszélyhelyzet megszűnése előtt 137 oldalnyi korábbi veszélyhelyzeti szabályozást fogadott el törvényként. Az új, tiszás többségű Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén szintén jóváhagyta több veszélyhelyzeti intézkedés törvénybe iktatását, de már nem az Orbán-kormány eredeti tervezetét fogadták el.

Az elfogadott szabályozás 41 törvényt módosított. Egyebek mellett törvényben rögzítették a jelzáloghitelesek kamatstopját, a gazdák és sertéstartók hitelmoratóriumát, az egyes mezőgazdasági termékek importjához kapcsolódó bejelentési kötelezettséget, a felszámolási eljárásokban a munkavállalói bérek biztosítását, a védett üzemanyagár fennmaradását, a kiskereskedelmi árréskorlátozást, valamint a reklámadó nulla százalékos mértékét is.

A módosítások kitértek a 2026-os költségvetésre is. A szabályok szerint az átcsoportosítható összeg felső határa 860 milliárd forint lett, míg az új állami kezességvállalások és garanciák összege 371 milliárd forint lehet. Emellett a januári tartós hideg miatt egyes fogyasztók 30 százalékos mennyiségi kedvezményt is kaphatnak.

A cikk felidézi, hogy a rendeleti kormányzás nem példa nélküli a magyar történelemben. Mária Terézia 1764 után rendeletekkel kormányzott, II. József pedig uralkodása alatt egyszer sem hívta össze az országgyűlést. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a Bach-korszakban szintén rendeleti irányítás működött, majd a Horthy-korszakban és a szocialista rendszerben is alkalmaztak hasonló gyakorlatot. A rendszerváltás óta azonban a most lezárult időszak volt az egyetlen példa hosszabb ideig tartó rendeleti kormányzásra.