Bár most az elmúlt időszakban megszokottnál hidegebb telünk van, ez talán csak azt kompenzálja, hogy 1850 óta mindössze kettő év volt melegebb, mint a tavalyi. 

A Berkeley Earth kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt az elmúlt 175 év harmadik legmelegebb éve a Földön. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. 

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Dél-Alföldre vonatkozó szegedi adatok vizsgálata során a globális folyamatokhoz illeszkedő tendenciákat ismert fel a tavalyi év kapcsán.

„A város külterületén az éves középhőmérséklet közel egy fokkal haladta meg a sokéves átlagot, a belterületen pedig még ennél is magasabb, 13,81 Celsius-fokos értéket regisztráltak, miközben a nyári hőhullámok során a maximumok megközelítették, illetve a külterületen el is érték a 39 Celsius-fokot, és jelentősen megnőtt a légkondicionálást igénylő hűtési napok száma” – fogalmazott Gál az egyetemi hírportálnak.

Míg Szeged külterületén mindössze 4, addig a sűrűn beépített belvárosban 32 trópusi éjszakát regisztráltak, vagyis amikor a hőmérséklet még hajnalra sem csökkent 20 fok alá. Ez a kutató szerint kiválóan szemlélteti a városi hősziget-effektust. 

A térségben a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadékhiány volt a legkritikusabb: a 2025-ös mennyiség alig érte el a sokéves átlag 60–67 százalékát. Ez különösen a nyári hónapokban jelentett súlyos aszályt; az egyébként a legcsapadékosabbnak számító júniusban például egyáltalán nem esett az eső a térségben. A csapadékhiány mellé tartós légköri aszály is társult, vagyis az átlagosnál jóval alacsonyabb volt a levegő relatív nedvességtartalma, jegyezte meg Gál Tamás.

A Berkeley Earth globális elemzése 57 685 meteorológiai állomás 23 millió havi átlagos hőmérő-mérését ötvözi a hajók és bóják által gyűjtött mintegy 500 millió pillanatnyi óceáni hőmérséklet-megfigyeléssel. Gál szerint a Berkeley Earth statisztikailag is egyértelműen megerősíti a globális felmelegedés hosszú távú, döntően emberi tevékenység okozta tendenciáját. „A 2023 és 2025 közötti időszakban tapasztalt kiugró melegedés mértéke extrém volt, ami a folyamat gyorsulására utalhat, hiszen ha a felmelegedés a korábbi évtizedek ütemében folytatódott volna, ennek a hőmérsékleti kiugrásnak kevesebb mint egy százalék esélye lett volna tisztán természetes okokból bekövetkezni.”

Becslések szerint 770 millió ember – a Föld lakosságának 8,5%-a – tapasztalt lokálisan rekordmeleg éves átlagot 2025-ben. A rekordmeleg által érintett legnagyobb népesedési központok 2025-ben többnyire Ázsiában voltak. A sarkvidék jelentős melegedése miatt azonban a mérsékelt övben, így Európában is erősödnek az időjárási szélsőségek.

A szegedi kutató szerint ez abban mutatkozik meg, hogy a szokásosnál melegebb és hidegebb periódusok váltakoznak gyakran. Bár ez keltheti azt az érzetet, hogy hidegebb a tél, ha az átlagokat nézzük, a melegedés ténye egyértelmű. „Bár 2025 végén visszatért a La Niña jelenség, amely globálisan hűtő hatású és megváltoztatja a légköri áramlásokat, ez legfeljebb átmeneti, regionális hidegebb periódusokat okozhatott, de az év egészét tekintve a Föld egyetlen pontján sem mértek rekordhideg éves átlagot” – zárta Gál, megjegyezve, hogy hiába érezzük szubjektívan azt, hogy hó és hideg van, a globális jelentés ezek visszaszorulását említi. 

A fehér felszín pedig hasznos, mivel visszaveri a sugarakat, ezt nevezzük Albedo-hatásnak (és ezért probléma a jégsapkák olvadása is). Minél kevésbé jellemző tehát a hótakaró kialakulása vagy tartós megmaradása, annál inkább gyorsul a felmelegedés.