A kormány megerősítette a 444-nek, hogy Bohár Dániel, a Megafon politikai influenszere a magyar delegáció tagjaként vett részt több európai uniós csúcstalálkozón, és a kiutazások költségeit munkáltatója, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. fedezte.

Bohár idén három EU-csúcson is jelen volt, mindhárom alkalommal Orbán Viktorral együtt, a honvédség repülőgépén utazott Brüsszelbe. Az év első ilyen eseménye a március 6-ai rendkívüli EU-csúcs volt. Előtte a miniszterelnök Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel, ahová Bohár is elkísérte. A repülőgépen, a francia fővárosban és az Európai Tanács épületében is interjút készített Orbánnal, majd a felvételeket a Patrióta YouTube-csatornára töltötte fel.

Június végén két napig kísérte a miniszterelnököt, először a hágai NATO-csúcsra, majd a brüsszeli EU-csúcsra. A 444 újságírói ekkor a sajtózónában találkoztak vele, ahol delegációs akkreditációs kártyát viselt. A találkozó után az Európai Tanács épületének egy újságírók elől elzárt emeleti részén készített interjút Orbán Viktorral.

Október 23-án, a Békemenet után Bohár ismét a miniszterelnökkel tartott. Már a honvédségi repülőn interjúzott Orbánnal, majd az Európai Tanács épületében Orbán Balázzsal és a miniszterelnökkel is beszélt. Az interjúk az uniós állam- és kormányfők zárt üléstermében készültek, ahová újságírók nem mehetnek be.

A lap kérdésekkel fordult a kormányhoz Bohár Dániel szerepével kapcsolatban, miután delegációs akkreditációját és az általa használt helyszíneket csak a kormányzati küldöttek látogathatják. A kormány válasza szerint Bohár „a magyar delegáció tagjaként vett részt az Európai Tanács ülésein, azzal a céllal, hogy a csúccsal kapcsolatos kommunikációt segítse”. Hozzátették, hogy a kiutazás költségeit a Megafon fedezte.

A válasz egyértelművé tette, hogy a kormány együttműködik Bohár Dániellel. A 444 ezután további kérdéseket küldött: a Megafon vagy Bohár kapott-e fizetést a munkáért, és hogy a kormány hivatalosan együttműködik-e velük. A lap arra is rákérdezett, miért volt szükség Bohár bevonására, és a felkérés személyesen neki szólt-e vagy a Megafonnak. Erre a megkeresésekre a kormány nem reagált.

A Megafont is megkeresték, de választ tőlük sem kaptak. Bohár részvétele több szempontból is figyelemre méltó: egyrészt azért, mert olyan helyeken forgathatott, ahová még a közpénzből működő MTVA tudósítói sem juthatnak be, másrészt a kommunikációs feladatok hivatalosan állami tevékenységnek számítanak. Mindez arra utal, hogy a miniszterelnök kommunikációs csapata önmagában nem volt elegendő a munkához.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára korábban kijelentette, hogy a Megafon nem kap költségvetési támogatást, ugyanakkor a szervezet finanszírozása továbbra is átláthatatlan. A 2024-es beszámolóban 5,8 milliárd forintos forrást tüntettek fel, de nem derült ki, honnan származik a bevétel. Néhány évvel korábban még nyilvánosan elismerték, hogy támogatásokból működnek, ezért valószínű, hogy ez a bevétel is támogatásból jött, bár ez nem bizonyított.

A Telex 2021-es cikke szerint a Megafon akár közpénzhez is juthatott. A szervezet tulajdonosa és ügyvezetője, Kovács István egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója is, amely több milliárd forintnyi támogatást kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda által finanszírozott Batthyány Lajos Alapítványtól.

A cikk megjelenése után a Megafon pert indított, hogy a lap közölje: szerintük nem közpénzből működnek. A Fővárosi Törvényszék azonban kimondta, hogy sem az Alapjogokért Központ, sem a Megafon nem oszlatta el kétséget kizáróan a közpénzfelhasználás gyanúját, így a pert a Megafon elveszítette.