Az állam 6,4 milliárd forint közpénzből kívánja folytatni azoknak a kastélyoknak a felújítását, amelyeket Lázár János idén magáncégeknek adott át. A fejlesztések közé olyan beruházások is bekerültek, amelyekről korábban azt mondták, nincs rájuk forrás, és többek között ezzel indokolták az épületek magánkézbe adását.

A Lázár-féle átadások során eddig hat nagy értékű műemlék épület került magánkézbe, a majki kastély kivételével, amelyet az oroszlányi önkormányzat vett át. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély sem kelt még el, mert bár korábban úgy volt, hogy a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat kapja azt meg, Lázár végül visszakozott és új pályázat lefolytatását tervezik, ahol az építési és közlekedési miniszter saját bevallása szerint esélyt adna a Békés vármegyei és az újkígyósi önkormányzatnak.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium még korábban nyilvánosságra hozta a 2035-ig tervezett állami beruházások keretprogramját, amelyből kiderül: a kormány továbbra is jelentős összegeket fordítana a már magánkezelésbe adott kastélyokra.

• A legnagyobb részt, 2,8 milliárd forintot, a Révész Logisztikai Holding Zrt.-hez került füzérradványi Károlyi-kastélyra szánják szálláshelyek létrehozására.
• A 4iG informatikai vállalat által birtokolt dégi kastélyegyüttesre 1,3 milliárdot, a Mol alapítványának ajándékozott bajnai kastélyra 1 milliárdot terveznek fordítani.
• A Richterhez került nádasdladányi kastély magtárának felújítása 768 milliót, míg
• a Szijj Lászlóhoz került tatai Esterházy-kastély parkjának rendbetétele 520 milliót kapna.
• Ezek mellett a szabadkígyósi Wenckheim-kastély 977,9 millió forinttal szerepel a listán, ebből a konyhaszárny, az istálló, a kocsiszín és a tető helyreállítására futná.

Egyedül a sopronhorpácsi kastély nem szerepel a listában. a Válasz Online cikke szerint az említett beruházások azok közé tartoznak, amelyekről Lázár János korábban kijelentette, hogy szükségesek lennének, de nincs rájuk állami forrás. A miniszter ezzel indokolta az épületek átadását magánkézbe, arra hivatkozva, hogy az államnak már nincs lehetősége további fejlesztésekre.

A 24.hu erre vonatkozó kérdésére a minisztérium azt közölte: a kastélyok továbbra is állami tulajdonban vannak, így „a keretprogramban mindaddig szerepeltetni szükséges az állami tulajdonban álló ingatlanok sürgető állagvédelmi és helyreállítási feladatait, amíg ezekért tulajdonosként a magyar állam és vagyonkezelőként a NÖF Nonprofit Kft. felel”.

Mivel nem ismert pontosan, milyen szerződésekkel kerültek átadásra az épületek, a státuszuk részben bizonytalan. A 4iG közlése szerint a lehetséges tulajdonszerzéshez évente több milliárd forintos fenntartási és felújítási kötelezettségeik keletkeznek, amelyek a következő tíz évben meghaladhatják a 10 milliárdot. A minisztérium előírta, hogy a leendő tulajdonosoknak 2028-ig teljesíteniük kell a fenntartási kötelezettségeket.

Ez alapján az épületek 2028-ig állami tulajdonban maradhatnak, miközben a közüzemi költségeket már a magánbirtokosok állják.

Az állam azonban a nagyobb beruházásokat közpénzből elvégzi, így az ingatlanok a fejlesztések után kerülnek véglegesen a cégek tulajdonába.

Ez azért is érdekes, mivel idén februárban Lázár a vásárhelyi önkormányzat Wenckheim kastélyra benyújtott pályázatának elfogadását így jelentette be: „(…) Itt szeretném megköszönni a magyar adófizetők nevében a hódmezővásárhelyiek nagyvonalúságát, hiszen a hódmezővásárhelyi adófizetők a kígyósi kastélyt innentől kezdve a saját forrásaikból tartják fönn.”

Márciusban a Fidesz helyi szervezete népszavazási kezdeményezést indított a kastély átvételének ügyében, mivel véleményük szerint Hódmezővásárhely nem lenne képes fedezni a felújítás költségeit – a népszavazási kérdést utóbb a Szegedi Törvényszék is elutasította. Helyszíni riportunkban korábban bemutattuk: bár a kastély főépülete uniós forrásból már megújult, a jelenlegi fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. szerint további jelentős beruházásokra lenne szükség az ingatlan teljes körű hasznosításához.