„Hol húzódik a vallásosság határa?” – tette fel a kérdést Nemes Márk vallástörténész csütörtök este Szegeden a Mojo Clubban. A szakember szerint az összeesküvés-elméletek sokszor poénból indulnak, mégis képesek kvázi vallásként működni. Az amerikai eredetű, trumpista konteó, a QAnon is egyfajta vallásként funkcionál a követői számára, amely vallás nem egységes, mindenki a saját igényei szerint formálhatja.

A vallások és a konteók ugyanazt a funkciót látják el, állítja Nemes, aki úgy látja, az összeesküvés-elméletek hálózatszerű, önálló mitológiával rendelkező, közösséget adó rendszere megfeleltethető a vallásos rendszereknek, a világalkotás, világmagyarázat szerkezeti elemei hasonlóak, így ezeket kvázi-vallásosságnak vagy „paravallásosságnak” is nevezhetjük.

De egyáltalán miért is van szükség vallásra a 21. században? „Ahogy a modern korból a 21. századba, posztmodernbe léptünk, az egyén elvesztette a navigációs képességeit” – magyarázza előadásában Nemes. A felgyorsult világban az emberek nem tudnak lépést tartani a folyamatosan változó környezettel, és valami kapaszkodót, stabilitást keresnek. Ezt adja meg a vallás, és ezt adják meg az összeesküvés-elméletek is. Ahogy a Telex is megírta 2021-ben, a QAnon hívei jellemzően a szélsőjobboldalhoz tartoznak, 2017 óta tűnnek fel trumpista eseményeken, és aktívan részt vettek a washingtoni zavargásokban, sőt, egyesek még republikánus mandátumot is szereztek.

Az USA Istencsászára

Elmondása szerint a konteók formálható, adaptív hitrendszerek. Ha valamilyen ellentmondást, logikai bakit észlel a követő, akkor újraértelmezheti az addigi üzenetet,

átformálja az elméletet és egy új, stabil egységet hoz létre,

ezzel kikerülve a cáfolatot. A vallásfilozófus szerint ilyenkor azzal sem megy sokra az ember, ha megpróbálja elmagyarázni és bizonyítékokkal alátámasztani egy összeesküvéselmélet-hívőnek, hogy a Föld nem lapos. Erre csak azt a választ fogja kapni, hogy minden tudóssal együtt maga a bizonyíték is az összeesküvés része.

Minden konteónak szüksége van egy ellenségképre. Ezt a QAnon közösség tagjai „cabal” néven emlegetik, mely olyan emberek csoportját jelenti, akik a hívők számára valamilyen rossz dolgot testesítenek meg. A QAnon szerint a cabal tagjai sátánista, pedofil emberek, és ellenük küzd Donald Trump, akit egyébként God Emperor of the United States-nak (GOETUS), azaz „Az USA Istencsászárának” neveznek.

Magára a QAnon-ra piramisszerű hierarchikus működés jellemző, melynek tetején áll Q. A konkrét személyéről semmit sem tudni, csak azt, hogy egyedül ő rendelkezik az igaz információval, ezt kódolva, próféciaszerű üzenetekkel juttatja el a hívők számára. Eggyel lentebbi szinten állnak a QAnon-influencerek, akik dekódolják és megosztják Q üzeneteit,

ide tartozik Donald Trump is,

a legalsó szinten pedig az úgynevezett digitális katonák vannak, akik szétszórják az üzenetet a világban. Digitális katona bárki lehet, aki az interneten aktív és megosztja, népszerűsíti az influencerek bejegyzéseit.

A dekódolás művészete

A QAnon-elmélet szerint a multik logói mögött gyermekkereskedelmi szervezetek bújnak meg. Az ételszállítás- és forgalmazás csak álca, a cégek valódi célja pedig a gyermekek szexrabszolgaként való eladása, esetleg szerveik értékesítése a feketepiacon. A QAnon-influencerek a logók értelmezéséhez még dekódolási táblázatot is készítettek, amely jelenleg 3–400 tételes.

Ezek a “dekódolások” persze teljesen önkényesek, hívja fel a figyelmet az előadó. Példaként említi, hogy ha egy képen mondjuk egy madárnak két szárnya van, az az ábécé második betűjét jelenti a dekódolók számára, a háttérben lévő három fa meg a harmadik betűt. Még az elírásoknak is jelentőséget tulajdonítanak, mondhatni random kombinációkkal hoznak létre szóösszetételeket, akár egész mondatokat.

Az előadás során a Capitolium ostroma is szóba került. A szakértő szerint a dekódolások előrevetítették egy esemény, a „Nagy Vihar” érkezését, a digitális katonák abban bíztak, hogy „Trump a hadsereg segítségével átveszi majd a hatalmat, nyilvánosságra hozza a cabal tagjait és kivégzi őket”. Ezt várták január 6-tól, az ostrom napjától. Ez akkor nem történt meg, így az adaptivitás jegyében a Nagy Vihart is újraértelmezték, mondván, ez egy hosszú folyamat, nem egy nap alatt fog megtörténni.

Konteók, művér és black metal

Az összeesküvéselméletek sokszor poénként kezdik, aztán valaki komolyan veszi őket. „Na jó, de mi van, ha mégis igaz?” – idézi Nemes az ártatlan fogyasztót,

aki félelemből tovább osztja a tartalmat, majd az elméletek elkezdenek egymásra licitálni

és a hólabda-effektus jegyében egészülnek ki újabb hipotézisekkel.

Az előadó a black metal koncertekhez hasonlítja a konteók terjedését. Ha az egyik zenekar kecskekoponyával díszíti a mikrofonállványt, a következő már művért fog kenni magára, az azutáni meg igazit, esetleg meg is locsolja vele a közönséget. Így működnek a konteós közösségek is: versenyeznek, hogy ki tud vadabbat kitalálni. „Ha valaki mond egy butaságot, akkor én mondok egy bődületes baromságot, mert én vagyok a hangosabb” – imitálja a konteósok gondolkodását.

Az összeesküvés-elméletek nem alkotnak egységes ideológiát, párhuzamos rendszerekként, egy hatalmas hálózatként működnek. „Van egy közös nevező, és azon túl van egy spektrum” – mondja a vallásfilozófus. A QAnon esetében közös nevező például a jobboldali értékrend, a migránsellenesség, a trumpizmus, az antiszemitizmus, a hímsovinizmus. Ezentúl a hívők brikolázs jelleggel válogatják össze a számukra megfelelő elemeket,

összekombinálnak egyes elméleteket másokkal, így a hit mindenki számára egyéni.

Nemes Márk szerint az életkörülmények is befolyásolják, hogy ki mire fogékony. A családos emberek számára a cabal tagjai gyerekrablók, a bántalmazott nők számára erőszaktevők. Egy spiritualitást fontosnak tartó személy, például egy pap valószínűleg nem a testét fogja félteni, ő inkább attól retteg, hogy a lelkét rabolják el.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.