Miért érdemes bizalmi vagyonkezelésben gondolkodni a családi vagyon megőrzése érdekében? (X)

Egy családi vállalkozás életében komoly kockázatot hordozhat, ha a tulajdonos-vezető vagy a meghatározó tulajdonos elhalálozik, illetve tartósan elveszíti cselekvőképességét. Ilyen esetben a vállalkozás jövedelmezősége, valamint a munkahelyek fenntartásának képessége is veszélybe kerülhet.

Különösen súlyos problémát jelenthet, ha a halál vagy cselekvőképtelenség bekövetkezésekor nincs olyan személy, aki jogosult lenne a cég irányítására, vagy ha a potenciális utód – akár örökös – még nem alkalmas arra, hogy átvegye a vállalkozás vezetését.
Másik nézőpontból az is gyakori, hogy az örökösök nincsenek felkészülve a rájuk háruló vagyon kezelésére. Előfordulhat, hogy életkoruk miatt csak gyámhatósági jóváhagyással végezhetnek meghatározott gazdasági cselekményeket, ami akadályozhatja a vállalkozás folyamatos működését és a vagyon ésszerű kezelését.
Ezekben az élethelyzetekben nyújthat megoldást a bizalmi vagyonkezelés (bvk) jogintézménye, amelynek lényegét és alkalmazási lehetőségeit az alábbiakban részletesen bemutatjuk.

A bizalmi vagyonkezelés helye a magyar jogrendszerben

A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogrendben viszonylag új, mintegy tízéves múltra visszatekintő jogintézmény. Ugyanakkor nemzetközi szinten több évszázados hagyományokkal rendelkezik, és számos országban sajátos formákban alakult ki. Bár jelen cikk nem törekszik részletes nemzetközi összehasonlításra, általánosságban elmondható, hogy a különböző modellek lényege mindenhol azonos: a vagyonrendelő egy meghatározott célt szem előtt tartva elkülöníti vagyonát, vagy annak egy részét, és azt vagyonkezelőre bízza, aki azt a kedvezményezettek érdekében és javára kezeli.
Noha bvk 2014-ben formálisan megjelent a hazai jogban, tényleges elterjedése csak évekkel később indult meg; az első 4–5 évben még kevés gyakorlati alkalmazással találkozhattunk.
Az érdeklődés növekedését több külső körülmény is elősegítette. Elsőként a 2020-ban kitört világjárvány ébresztette rá sokakat arra, milyen kiszámíthatatlan élethelyzetekkel kell szembenézni. Ezt követően a szomszédos országban kirobbanó háború tovább erősítette az emberekben a bizonytalanságérzetet, és sokakat ösztönzött arra, hogy előre gondolkodjanak saját vagyonuk, illetve családjuk jövője felől.
Ezzel párhuzamosan az 1990-es és 2000-es években alapított családi vállalkozások alapítói is abba az életkorba érkeztek, amikor elkerülhetetlenné vált a generációváltás megtervezése, valamint a cégvagyon hosszú távú biztonságának rendezése.

A vagyontervezés egyik legbiztonságosabb eszköze: a bizalmi vagyonkezelés

A fent vázolt problémákra egyre gyakrabban ad választ a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés, amely a polgári jog, és különösen az öröklési jog hagyományos, jellemzően statikus eszközeivel szemben rugalmasabb, személyre szabott megoldást kínál a vagyon átörökítésének tervezésére. E jogintézmény alkalmazható mind a vagyonrendelő életében, mind pedig halála után, és alkalmas arra, hogy a vagyonátadás folyamatát hosszabb távon, előre meghatározott feltételekhez kötve biztosítsa.

A bizalmi vagyonkezelésre lényegében egyfajta dinamikus végrendelkezési formaként is tekinthetünk, amely lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő akár több évtizedre előre meghatározza, milyen körülmények között, kinek és milyen arányban jusson a vagyonból. Ezzel szemben a hagyományos végrendelet általában csak azt teszi lehetővé, hogy a végrendelkező a halála pillanatában rendelkezzen vagyonának sorsáról, és meghatározza, ki örökölje azt.

A gyakorlatban azonban ez a megoldás sokszor nem elég rugalmas – különösen olyan esetekben, amikor a jogutódok között kiskorúak, vagy egymástól eltérő életpályát követő, eltérő életfelfogású gyermekek szerepelnek. A bizalmi vagyonkezelés ezzel szemben biztosítja, hogy a vagyonrendelő előre meghatározhassa, ki, mikor, milyen mértékben és milyen feltételekkel részesülhet a kezelt vagyonból – akár életében, akár halála után évekkel vagy évtizedekkel.

További előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyúttal védelmet is biztosít a kezelt vagyon számára, mivel – visszaélésszerű magatartás hiányában – az elkülönített vagyon védett mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő, mind pedig a kedvezményezett hitelezőivel szemben. Ez a jogintézmény tehát alkalmas arra, hogy a kezelt vagyon megóvható legyen egy kedvezőtlen gazdasági fordulattól, hibás üzleti döntéstől, vagy akár valamely családtag meggondolatlan anyagi lépésének következményeitől.

A bizalmi vagyonkezelés emellett arra is alkalmas, hogy a házasságra készülő felek rögzítsék a házasságkötés előtti vagyoni helyzetüket, így elkülönítve a múltbeli és a jövőbeni vagyoni viszonyokat. Ezzel elkerülhető, hogy a házasságkötés boldog időszakát egy házassági vagyonjogi szerződés megkötésének tárgyalása árnyékolja be, miközben a felek számára mégis biztosított a vagyoni viszonyok átláthatósága és stabilitása.

A bvk három főszereplője

A bizalmi vagyonkezelés rendszerének három alappillére a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett.

A jogviszony kiindulópontja a vagyonrendelő, aki a tulajdonában lévő vagyontárgyakat – vagy azok egy meghatározott részét – elkülöníti, és azokat bizalmi vagyonkezelési szerződés (vagy bizonyos esetekben egyoldalú jognyilatkozat) útján átadja a vagyonkezelőnek. A vagyont a továbbiakban a vagyonkezelő kezeli, és biztosítja - előre meghatározott feltételek fennállása esetén - hogy abból a kedvezményezettek részesülhessenek. A vagyonrendelő célja rendszerint az, hogy egy előre nem látható élethelyzet – például halál, súlyos baleset vagy egészségkárosodás – bekövetkezése esetén is biztosított legyen a vagyon sorsa, és az ő akarata a továbbiakban is érvényesülni tudjon.

A vagyonkezelő a magyar jog alapján a kezelt vagyon tulajdonosává válik, ezzel vállalva, hogy a vagyonrendelővel kötött szerződésben foglaltak szerint a vagyont kezeli, megőrzi, gyarapítja, és meghatározott feltételek teljesülése esetén a kedvezményezettnek juttatja. Ez a tulajdonátruházás képezi a jogintézmény lényegi bizalmi elemét: a vagyonrendelő ugyanis egy másik személyre ruházza át tulajdonát, akiben bízik annyira, hogy rábízza annak gondozását és rendeltetésszerű kezelését.

A harmadik szereplő a kedvezményezett, aki ugyan nem szerződő fél a bizalmi vagyonkezelési megállapodásban, mégis a jogviszony legfontosabb alanya, hiszen a kezelt vagyon juttatása végső soron az ő érdekében történik. A kedvezményezett lehet harmadik személy, de akár maga a vagyonrendelő is – a gyakorlatban ez utóbbi nem ritka, hiszen sok esetben a vagyonrendelő még életében fenntartja magának a kedvezményezetti pozíciót.

A bizalmi vagyonkezelés működését egy gyakorlati példán keresztül szemléltethetjük. Tegyük fel, hogy egy 58 éves édesanya, aki több mint harminc éve sikeresen vezeti a családi vállalkozását, felismeri, hogy két gyermeke – bár mindketten sikeresek saját hivatásukban nem kívánják átvenni a cég vezetését. Az édesapa attól tart, hogy halála után a vállalkozás irányítása megoldatlan maradna, és ezzel együtt a cég működése is veszélybe kerülne.

Ezért elhatározza, hogy a vállalkozást bizalmi vagyonkezelésbe adja, és felkéri régi barátját, akiben megbízik, hogy legyen a vagyonkezelő. A tulajdonjogot a barátra ruházza, aki a szerződés alapján a vagyonkezelői kötelezettségeket teljesíti. Az édesanya életében továbbra is élvezi a vállalkozásból származó hasznot, vagyis kedvezményezett marad, de halála esetén a barát – mint vagyonkezelő – átveszi a cég irányítását, biztosítja annak működőképességét, és ha megfelelő lehetőség adódik, a legelőnyösebb feltételekkel értékesíti a vállalkozást. A befolyt ellenértéket ezt követően a kedvezményezettek, azaz az édesanya családja kapja meg.

Adózási előnyök

A bvk nem csupán vagyontervezési és öröklési szempontból kínál biztonságos megoldást, hanem bizonyos adózási előnyökkel is együtt járhat. Ezek feltérképezése és helyes alkalmazása érdekében mindenképpen javasolt egy tapasztalt adószakértő bevonása, aki segít a konstrukció pontos adózási megítélésében és a kedvezmények igénybevételének feltételeiben való eligazodásban.
Elsőként érdemes kiemelni, hogy a bizalmi vagyon, mint önálló entitás, meghatározott feltételek fennállása esetén társasági adómentességben részesülhet. Ez a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a bizalmi vagyon bevétele kizárólag pénzügyi jellegű tevékenységből – például befektetésekből, kamatból vagy árfolyamnyereségből – származik.
Amennyiben tehát a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyon pénzeszközeit befekteti, és e tevékenység eredményeként hozamot realizál, úgy ezen hozam után a bizalmi vagyon oldalán nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettség.

További jelentős adóelőny kapcsolódik a vállalkozások, cégek, illetve üzletrészek értékesítéséhez. A hatályos jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy kedvezőbb adózási megítélés alá essen az a helyzet, amikor a társasági részesedést nem magánszemélyként, hanem bizalmi vagyonkezelés útján értékesítik. Ennek alapfeltétele, hogy a tulajdonos – vagy akár az örökös – az adott üzletrészt a piaci értékén a bizalmi vagyonkezelésbe rendelje, és onnan kerüljön sor az értékesítésre.

Fontos ugyanakkor, hogy az adóelőny csak akkor alkalmazható, ha a bizalmi vagyonrendelés és az üzletrész értékesítése ellenértékének, illetve az annak helyébe lépő vagyonnak a kedvezményezett részére történő kiadása legalább öt év elteltével valósul meg.

A korábban bemutatott családi példánál maradva: ha az 58 éves vállalkozó édesanya a cég tulajdonrészét még életében bizalmi vagyonkezelésbe rendeli, majd nyolc évvel később elhalálozik, a bizalmi vagyonkezelő – jelen esetben a régi barát – az üzletrészt eladhatja, és az ebből származó bevételt a kedvezményezettek, azaz a család részére kiadhatja. Ebben az esetben az adóteher lényegesen kedvezőbben alakul, mint ha az örökösök közvetlenül értékesítették volna az üzletrészt.

Az adóalap ugyanis kizárólag a bizalmi vagyonba történő vagyonrendeléskori piaci érték és a tényleges eladási ár közötti különbség, azaz a hozam alapján kerül meghatározásra. E hozam után 15%-os személyi jövedelemadó és a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresére vetített, legfeljebb 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Ez a konstrukció tehát lehetőséget biztosít arra, hogy a családi vagyon átörökítése során az adóterhek csökkenthetők legyenek, mindezt a jogszabályoknak megfelelő, átlátható keretek között.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelés létrehozása és működtetése komplex jogi, adójogi és számviteli kérdéseket vet fel. Éppen ezért a megfelelő struktúra kialakítása, az élethelyzet modellezése, valamint a konkrét szerződéses feltételek meghatározása során elengedhetetlen a szakértői közreműködés. Csak így biztosítható, hogy a bizalmi vagyonkezelés ne pusztán jogilag legyen érvényes és hatékony, hanem ténylegesen is elérje a vagyonrendelő által kitűzött célokat.

Záró gondolatok

A generációk közötti vagyonátadás megfelelő megtervezése hosszú távon meghatározza a családi vagyon biztonságát és folytonosságát. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés olyan jogi konstrukció, amely – megfelelően előkészítve és szakszerűen kialakítva – képes stabil, átlátható és adózási szempontból is kedvező keretet biztosítani a családi vagyon hosszú távú megőrzéséhez és továbbadásához.

Irodánk a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonátörökítés teljes körű megtervezésében áll ügyfelei rendelkezésére. Miután feltérképezzük ügyfeleink céljait és egyedi igényeit, szakértő kollégáink átfogó jogi, adójogi és számviteli tanácsadást nyújtanak annak érdekében, hogy a vagyonátadás jogilag megalapozott, kiszámítható és hatékony legyen.

Célunk, hogy a bizalmi vagyonkezelés révén ügyfeleink biztosak lehessenek abban: életük munkájának eredménye védetten, rendezett formában kerül át a következő generációra, a család anyagi és jogi biztonságának megőrzésével.

Ha Ön is szeretné biztonságban tudni családi vagyona jövőjét, vegye fel velünk a kapcsolatot! Csapatunk számvitel, adótanácsadás és jog terén szerzett tapasztalatával segít a bizalmi vagyonkezelés megtervezésében és kialakításában!

Elérhetőségünk:

Web: hidconsulting.hu