Az elmúlt időszak egyik legkelendőbb terméke a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) volt, jelentős családi és magánvagyonok kerültek át vagyonkezelőkhöz. Ugyanakkor amíg a céges részesedések bvk-ban való tartása több adózási és vagyontervezési előnnyel is jár a cégtulajdonosoknak, addig azok értékesítése egy M&A tranzakció alkalmával számos kérdést és megoldandó problémát hoz fel. Cikkünkben ezekből próbálunk néhányat megválaszolni.

Bizalmi vagyonkezelés

A bvk a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés, amely alapján a vagyonrendelő (ebben a példában egy cégtulajdonos) a vagyonát vagy annak egy részét átadja a vagyonkezelőnek azzal a céllal, hogy azt a vagyonkezelési szerződésben megfogalmazottak alapján kezelje, valamint hasznosítsa. A vagyonkezelő a vagyont és annak hozamait a szerződésben meghatározottak szerint köteles a kedvezményezetteknek (általában a vagyonrendelő családtagjainak) kiosztani. Vagyonok bvk-ba adása számtalan előnyt biztosíthat a vagyonrendelő (cégtulajdonos) részére:

• meg tudja védeni a vagyont a személyes kockázataival szemben;
• biztosítani tudja a vagyon generációk közötti szofisztikált átadását;
• a vagyontárgyak bvk-ba adásával több adózási előnyhöz is juthat.

Transzparencia

Egy bvk-ban levő cég értékesítésekor több dolog is eltérően működik, mint a magáncégeknél, ilyen például a transzparencia. Egy vevő számára fontos, hogy tudja kik az eladandó társaság tényleges tulajdonosai és kik milyen joggal rendelkeznek a vagyont illetően. Egy magántulajdonban lévő cégnél a társasági dokumentáció és a cégnyilvántartás alapján könnyedén megtalálható, hogy kik ezek a személyek, azonban egy bvk-ban levő részesedés esetén ez nem ennyire egyszerű. A vagyon feletti rendelkezési jogosultak rendelkezési köre egyedül a teljes bizalmi vagyonkezelés dokumentáció – különösen a vagyonrendelési szerződés – áttekintésével deríthető ki.

Fedezetelvonás mint rizikófaktor

A vagyonrendelő ingyenesen teszi át a vagyonát a bvk-ba. Mint minden ingyenes vagyonátruházásnál, ilyen esetekben is felmerül annak a kockázata, hogy a vagyonátadás fedezetelvonással jár. Márpedig, ha ezt megállapítják, az érinteni fogja a vagyontárgyak bizalmi vagyonkezelésbe való átadásának az érvényességét, így ezen vagyontárgyak eladhatóságát is.

Ennek következtében nagyon fontos, hogy a vevő a lehető legjobban meggyőződjön a vagyonrendelés körülményeiről. Különös tekintettel azon személyekre, akik a vagyonra esetlegesen igényt formálhatnak (pl. a vagyonrendelő közeli hozzátartozói) a vagyonrendelésről tudtak-e, valamint jóváhagyták-e azt. Érdemes ellenőrizni azt is, hogy nem merül fel olyan körülmény (pl. egy NAV ellenőrzés a vagyonrendelőnél) amely gyanút kelt a vagyonrendeléssel kapcsolatban.

Hogyan értékesíthető jogszerűen a bizalmi vagyonkezelésben levő üzletrész?

Egy magánvagyonban levő üzletrész eladása esetén némileg egyszerű tisztázni azt, hogy az értékesítő vállalhat-e jogszerűen kötelezettséget az eladásra: legtöbbször elég az eladó cégkivonatát, társasági szerződését és az ügyvezető aláírási címpéldányát megnézni.

Ezzel szemben a bvk-ban lévő vagyon esetén a helyzet sokkal bonyolultabb. Bár ilyenkor is érdemes átnézni a vagyonkezelő társasági szerződését, különös tekintettel arra, hogy az abban foglaltak szerint ki jogosult és milyen feltételekkel rendelkezni az üzletrész értékesítéséről. Ugyanakkor legalább ugyanennyire fontos a vagyonkezelési szerződés körültekintő átolvasása is, ami magában foglalja, hogy a vagyonkezelő milyen feltételek mellett jogosult a hozzá rendelt vagyonnal rendelkezni, azt eladhatja-e, ha igen, akkor mikor és milyen áron. Habár magát az értékesítés jogi érvényességét nem érinti, ha a vagyonkezelő az üzletrész értékesítésével megszegi a vagyonkezelési szerződést, mégis a vevő komoly jogi kockázatnak teheti ki magát ilyen esetben.

Az adásvételi szerződés megkötéséhez ajánlatos kikérni a kedvezményezettek hozzájáruló nyilatkozatát, mivel végső soron az ő érdekükben áll a bvk-ban lévő vagyontárgyak minél hatékonyabb hasznosítása. Emellett, ha a vagyonrendelő protektort bízott meg, úgy az eladáshoz szükséges lesz a protektor beleegyező nyilatkozata is.

Felelősségi kérdések

Részesedések bizalmi vagyonkezelésen keresztül való értékesítése számtalan extra felelősségi kérdéssel is jár. Ilyenkor a bvk-ba kerül a vételár. A vevőnek alapvető érdeke, hogy mindaddig, amíg fennállnak az eladó szavatossági és más kötelezettségei, a bvk-ban lévő vagyon fedezetet nyújtson az eladó esetleges követelésére.

Ennek a biztosítására több lehetőség is van.

1. Az eladó kötelezettséget vállalhat arra, hogy a vagyonkezelést nem szünteti meg a kötelezettségek lejártának végéig.
2. Szintén előírható lehet, hogy az eladásból befolyt vagyon (vagy annak megfelelő része) a kötelezettség lejártáig nem kerülhet felosztásra a kedvezményezettek között (a vagyonkezelési szerződés áttekintése ebben az esetben nagyon fontos, hiszen tartalmazhat ettől eltérő rendelkezést is).
3. Az vevő igény tarthat arra is, hogy a vagyonrendelő vagy a kedvezményezettek bármelyike beálljon kezesként a szavatossági kötelezettségek mögé.

Fontos még azt is tudni, hogy a szavatossági időszak alatt megváltozhat a vagyonkezelő személye és az eredeti vagyonkezelő helyét átveheti egy új, helyettes vagyonkezelő. A jogszabály szerint ilyen esetekben az eredeti vagyonkezelő által elvállalt kötelezettségek automatikusan az új vagyonkezelőre szállnak át. Ugyanakkor az adásvételi szerződésben feltétlenül szükséges kikötni legalább egy tájékoztatási kötelezettséget egy ilyen jogátruházás esetére, hogy a vevő tisztában legyen azzal, hogy esetleges igényét kivel szemben kell érvényesítenie a későbbiekben.

Érdekli a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: [email protected]

Web: vagyontervezes.hu