100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Hamarosan az összes fa elültetésével teljesen elkészül a Károlyi utcai kis tér, melynek döntő része korábban aszfalt és beton volt – írja csütörtöki Facebook-posztjában Botka László. A parkról nemrég a Szegederen is beszámoltunk, de akkor még szinte semmi zöld nem volt.

Azóta viszont teljesen átalakult: a zöldfelületre ugyanis időközben rákerült a gyeptégla, egy helyen a focipályákat idézően csíkosan, ami sokat javított az összképen így az aszályos időben. A polgármester bejegyzése szerint emellett a kertbe számos szárazságtűrő növényt is ültettek a szakemberek: 7 új fa, 104 cserje, különböző kúszónövények és összesen 550 évelő növény, 35 különböző évelő fajta került ide.

Az öntözőrendszer mellett a Gogol utcához hasonlóan helyben tartják a csapadékvizet is, az ivókút és a környező épületek tetőfelületeiről érkező csapadékvíz a talajba ásott szikkasztó edényeken keresztül kerül vissza a növények gyökereihez – részletezi a polgármester. A pontos nyitás egyelőre nem ismert, a terület körbe van kordonozva, az ivókutak beüzemelése például még hátravan.

Korábban megírtuk, a Károlyi utcán itt több évtizedig egy nagy aszfaltfelületű, az utcára nyitott udvar állt. Egyesek onnan ismerhetik, hogy az 1960-as évek végétől itt működött a Napsugár Bisztró. Ezt 2021-ig a Minimál Csemege váltotta, most pedig a Háda költözött be.

 

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

 

Az átalakítást április végén kezdték meg. Először feltörték az itt lévő aszfaltot, ami mostanra zöldfelületté alakult. Függőlegesen is zöldítenek: az Anna-kútihoz hasonló úgynevezett pergolák épültek, amin futónövények futnak majd. Kialakítottak egy ívesen haladó, sárgás térkővel burkolt gyalogosjárdát, amin keresztül továbbra is levághatjuk az utat a Tisza Lajos körúti épület alatt.

A fejlesztés nemcsak parkosítás, hanem egyfajta kísérlet is: tudományos alapokon tervezték meg a hősziget felszámolását. A munkát az SZTE hőtérképe alapozta meg, amely a város legforróbb pontjait azonosította. Az átalakítás után monitoringrendszer vizsgálja majd, milyen hatása van a zöldítésnek a mikroklímára, a tapasztalatokat pedig későbbi hasonló fejlesztéseknél is felhasználhatják.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…