A rendkívül alacsony vízállás miatt idén nyáron tömegesen kerültek elő újabb gumiabroncsok a szegedi Gumis-tó medréből, amelyre egy helyi hívta fel a figyelmet. Nem véletlen a vízfelület neve: egy helyi történet szerint használt autóbuszgumikat süllyesztettek a tóba, innen eredeztethető mindez. A látvány olyan, mint ami a klímaváltozás illusztrációiként szokott szerepelni a kiszáradó vidék kapcsán.

Bár a helyszínen fenntartóként a Herman Ottó Horgászegyesület van feltüntetve, a tóban már egy ideje megszűnt a halászat a kommentek és a látottak alapján is. A Szegeder fotósa szerint, aki egy gólyatöcst is látott, egy haltetem sem volt fellelhető, „halottnak néz ki” a tó. A fishsurfing szerint a 4,6 hektáros, 2–6 méteres vízmélységű tóba annak idején évente 30–40 mázsa halat, főleg pontyot telepítettek, de az elmúlt években süllő, csuka, compó, keszeg is került oda. A megyei horgászegyesület szerint harcsa is volt itt.

Ma gyakorlatilag a rendkívül aszályos időszak után alig maradt víz a Gumis-tóban. Közepén egy kis sziget is árván áll, azon állítólag egy régi óvóhely romja látható. Fotósunk szerint most olyan 2–2,5 méterrel alacsonyabb a víz, mint ahol normál esetben szokott állni. A repedezett agyagtalajt néhol hosszú, egyenletes csíkok törik meg. Fotósunk szerint ez attól lehet ilyen, hogy a kiszáradás során még nedves lejtőn csúsztak beljebb a gumik a tó közepe felé.

A Gumis-tó az 55-ös út mellett, a Bajai úti egykori téglagyár környezetében található, annak alapanyag-kitermelési helyszíne volt, tehát lényegében egy bányató. A területhez kapcsolódó téglagyártás története a 19. századig nyúlik vissza: egy 1905-ben megjelent földtani kiadvány Szeged környékén működő agyagbányákról ír, amelyek között keramit- és épülettégla gyártására alkalmas bányát is említ.

Azt azonban a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem lehet pontosan megmondani, hogy a mai Gumis-tó medencéjében a vízfelület mikor alakult ki. Viszont korabeli újság alapján tudjuk, hogy a Bajai úti Keramit-tó már 1974-ben létezett: a Délmagyarország abban az évben a „Keramit Téglagyár tó” mellett rendezett horgászversenyről számolt be. Arról is írtak, hogy már 1979-ben telepített ide halakat a ma is létező Herman Ottó Horgászegyesület.

A „Gumis” név legalább 1989 óta biztosan használatban van. A Délmagyarország 1989. május 17-i száma egy, a Herman Ottó Horgászegyesület által szervezett horgászverseny helyszíneként említi a „Gumis nevű vizet”.

Arra, hogy miért gumis a Gumis-tó, az első konkrétan megtalált írásos magyarázat 2007-ből származik. A Délmagyarország akkor a szegedi tavakról írt, és megszólaltatta Schreiter Tibort, a Herman Ottó Horgászegyesület akkori ügyvezető alelnökét. Ő azt mondta, hogy a Gumisba „elhasznált autóbuszgumikat szállítottak egykoron”.

A történet azonban később is felbukkant. Egy 2008-as, horgászati témájú helyi írás arról számolt be, hogy a horgászok szerint rengeteg hulladék gumiabroncs lehet a Gumis-tó fenekén. 2021-ben egy helyszíni beszámoló még régi történetként említette az autóbusz-abroncsokat, 2022-ben pedig a csökkenő vízállásnál már ténylegesen észleltek több gumiabroncsot a tóban. A Google pár éves műholdfelvételén is fellelhető néhány a tó partján.

Ráadásul a Szegedi Vízmű Zrt. 2024 augusztusában részletes árajánlatot kért a „Gumis-Tóból” történő gumiabroncs-eltávolításra. A dokumentum szerint a Vízmű által üzemeltetett tóban mintegy 250 darab abroncs volt amiket még abban az évben el is vittek máshova a partról, a rézsűből és a vízből. Vagyis már korábban megtisztították a vízfelületet a szennyezés nagy részétől, ám ez nem volt elég. Többen felvetették az idei aszály kapcsán, hogy most itt lenne újra az ideje.