100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség annak tisztázására, hogy valóban túlárazva értékesítette-e a követ Orbán Győző cége, a Dolomit Kft. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Hídnak – írja a 444.
A nyomozás előzménye, hogy a Transparency International júniusban feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, miután Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő a túlárazás gyanúját vetette fel. A TI előbb a Legfőbb Ügyészséghez fordult, az ügy pedig onnan került a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, amely elrendelte a nyomozást.
Orbán Győző gánti bányacége az elmúlt években kevés nyilvános információt közölt arról, hogy milyen állami vagy uniós forrásból megvalósuló beruházásokban vesz részt, illetve ezeken mekkora bevételre tesz szert. A Dolomit Kft. neve egy tenderen évekkel ezelőtt még megjelent, később azonban jellemzően alvállalkozóként dolgozott, így kevésbé volt látható.
Ennek ellenére a sajtó több alkalommal is dokumentálta, hogy a cég bányájából hová szállítják az építési alapanyagot. Március végén például a lap egy bejelentés ellenőrzése során azt követte nyomon, ahogy egymást követően haladtak a teherautók Orbán Győzőék gánti bányája és az M1-es bicskei szakaszának bővítése között.
Az M1-es fejlesztése több éven át tartó, 800 milliárd forintra becsült beruházás, amelyben az állam a pályákat üzemeltető Mészáros- és Szíjj-féle MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött koncessziós szerződést. A kivitelezést a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd végzi alvállalkozók bevonásával, a kamionokon látható logók alapján pedig Szíjj László Duna Aszfaltja is részt vesz a munkában.
A 444 szerint a koncessziós szerződés alapján nehéz lenne azt állítani, hogy ebben nincs állami pénz, már csak azért sem, mert az Orbán-kormány alatt jóval több koncessziós díjat kapott az MKIF, mint amennyi kiadása volt. A G7 szerint az MKIF 2022 szeptembere és 2024 decembere között 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el, a hozzá tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságok pedig összesen 30,9 milliárd forint nyereséget értek el. Vitézy Dávid júliusban ennél nagyobb összegről beszélt: szerinte négy év alatt 1024 milliárd forintot fizetett ki a kormány a koncessziós cégnek, miközben ténylegesen nem ruháztak be, és a társaság legfeljebb a pénz felét költötte el.
Az M1-es bővítésével kapcsolatban már márciusban megkeresték az érintett szereplőket azzal, hogy mennyi követ vásároltak a Dolomit Kft.-től, és milyen árat fizettek érte, de érdemi választ egyik érintettől sem kaptak. A Duna Aszfalt azt közölte, hogy az útépítéshez szükséges alapanyagot mindig a projekthez lehető legközelebbi olyan bányából szerzik be, ahol a megfelelő minőség és mennyiség rendelkezésre áll, a vásárolt mennyiséget és az árat azonban nem közölték.














