Augusztustól a levegőszennyezési és pollenmérési adatok is elérhetővé válhatnak a Szeged és Temesvár közös adatplatformján, amelynek részeként egy pollenmérőt is telepítettek a Novotel közelében. Ezeket az adatokat is felhasználva egy adatbázis épül, ami alapján menetrendet is összeállíthat a város, vagy szabályozhatja a közlekedési lámpákat, vagy segítség lehet viharkár esetén is.

A Szeged&Timisoara Data Space projekt keretében a két város közösen pályázott uniós forrásokra. Az adatokat korábban is gyűjtötték és monitorozták, azonban azok feldolgozása nem volt folyamatos, és a széles körű hozzáférés sem volt biztosított. A programmal kapcsolatban szerdán Szegeden tartottak közös munkaértekezletet a résztvevők – írja a Szeged.hu.

A projektben az önkormányzatok mellett felsőoktatási intézmények, köztük a Szegedi Tudományegyetem, valamint magánvállalatok is részt vesznek. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy a közlekedési adatokat eddig is gyűjtötték, de azok feldolgozása és hozzáférhetősége nem volt folyamatos. Az adatgyűjtést az utcákon és a közösségi közlekedési eszközökön elhelyezett szenzorok végzik.

Benedek Péter, a projekt egyik konzorciumi tagja és a Rockwood Digital Europe ügyvezetője szerint az okosváros-fejlesztésekhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű adat rendelkezésre állása, valamint az, hogy ezek egymással is kommunikáljanak. Ennek érdekében úgynevezett adatszótár készül, amely megfelel az uniós szabványoknak. Az adatbázis várakozásaik szerint gyorsabb és pontosabb szolgáltatásfejlesztést tesz lehetővé.

A projekt márciusban indult. Szeged és Temesvár összesen egymillió euró önrészt biztosított hozzá, míg a fennmaradó forrást az Európai Unió fedezte. A konzorciumnak összesen 11 tagja van, köztük önkormányzatok, egyetemek és vállalkozások. A holland hátterű Rockwood feladata az Európai Unióval való kapcsolattartás.

A kezdeményezés pilotprojektként működik, amelynek lezárása után további, erre épülő pályázatokat kívánnak benyújtani. A következő fejlesztési szakasz célja lehet például, hogy a közlekedésszervezési változtatásokat valós idejű digitális környezetben modellezzék, mielőtt azokat a gyakorlatban is bevezetnék.

A szakmai nyelvben digitális ikerként ismert technológia segítségével a módosítások hatásai előzetesen vizsgálhatók lennének anélkül, hogy a valós közlekedési rendszert zavarnák. Ha a tesztek igazolják a kívánt eredményeket, a változtatásokat ezt követően alkalmazhatják a gyakorlatban is.

A program hosszabb távú célja az is, hogy további települések csatlakozzanak az adatmegosztási rendszerhez, és a most kialakított infrastruktúra egy szélesebb regionális együttműködés alapjává váljon.