„Különböző pártok és közösségek tagjai vagyunk, azonban a Szegedért érzett felelősségérzet összekapcsolt minket” – így jelentette be hivatalosan is az Összefogás Szeged Jövőjéért frakció megalakulását hétfőn, a szegedi Városháza előtt tartott sajtótájékoztatón Mihálik Edvin.
A frakcióvezető szerint Szeged a Covid-időszak alatt „egy erősen központosított városirányítási rendszerre” tért át, amely a mai napig működik. Közös céljuk ennek a „demokratizálása, finomítása, átláthatóbbá és transzparensebbé alakítása”. Mint fogalmazott, a szervezeti és működési szabályzat módosításával már megtörtént az első lépés efelé, de további változtatásokat is kezdeményezni fognak. Mihálik szerint Botka László polgármester nyitott minderre.

A frakció a bizottságok és a közgyűlés jogköreinek erősítését is kívánatosnak tartja, különösen egy olyan időszakban, amikor Mihálik megfogalmazása szerint az ország egészében demokratizálási folyamat indult el. A közös gondolkodás erősebb eredményeket hozhat, és szükséges a működés folyamatos finomítása: a Covid-időszakban „valami megkövesedett”, amin változtatni kell – fogalmazott a zöld városért felelős tanácsnok.
Az Összefogás Szeged Jövőjéért frakció tagjai bár különböző pártokhoz és közösségekhez tartoznak, az elmúlt fél–egy évben már több ügy mentén együttműködtek, és ezt a közös munkát most formálisan is keretbe foglalták. Javaslatukra például a város jelentősen növelte a szociális keretet, valamint az idei évben a korábban tervezett 800 helyett 1200 fát ültetnek el városszerte. Emellett elfogadtatták a kulturális és szociális területen dolgozók plusz béremelését az idei költségvetésben. Igaz, erről a legutóbbi közgyűlésen kiderült, hogy nem egységesen 21 százalékot jelent, lesznek, akik kevesebbet vagy többet kapnak.
Szécsényi Rózsa képviselő a lakossági részvétel erősítését nevezte még kiemelt céljuknak. Mint mondta, „valódi közmeghallgatást” szeretnének bizonyos ügyekben, és azt, hogy a lakosok ne csupán a kész tervek véleményezésébe kapcsolódjanak be, hanem már a tervezési irányok kijelölésében is szerepet kapjanak.
Példaként a Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezetével való együttműködést említette, hozzátéve, a csoport véleményét a bicikliseket érintő fejlesztések tervezésekor rendszeresen kikérik. Azt ígérte, ezt a gyakorlatot a jövőben más területekre is kiterjesztik majd, de egyelőre nem mondott konkrétumot.

Szécsényi szerint fontos az is, hogy a képviselők „abszolút bizalmi alapon” jobban beépüljenek a városvezetés munkájába, és nagyobb felelősséget kapjanak nemcsak saját körzetük, hanem a város jövőjének alakítása kapcsán is – például az európai uniós pénzügyi ciklusok tervezési irányainak meghatározásakor. Zárásként úgy fogalmaztak: céljuk, hogy Szeged stabil maradjon, és hosszú távon megőrizze „a szabadság városának” jellegét.
Az Összefogás Szeged Jövőjéért képviselőcsoport tagjai Mihálik Edvin frakcióvezető mellett Koromné Fenyvesi Rózsa Móraváros, Fodor Antal Kiskundorozsma–Béketelep, Körmendi Zoltán Újszeged, Szécsényi Rózsa Tápé, Urbán Tamás Felsőváros, valamint Avramov András Szőreg városrész képviselője.
Mint írtuk, Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester ebből a frakcióból kimaradt, vélhetően korábbi konfliktusok miatt.














