Az újszegedi Dorottya utcában állt még nemrégiben is egy aprócska panelház. Olyan volt, mintha egy igazi lakótelepi 10 emeletesből kivennénk egy lakást, és letennénk egy kiskertes telekre. Talán valami hasonló is történt az 1970-es években, amikor idekerült.

A különös épületről az évek során több cikk is megjelent a hazai sajtóban, amelyek egyik fő állítása volt, hogy ez bizony a világ legeslegkisebb panelháza. A házat sajnos nemrég elbontották, ennek apropóján eredtünk utána a kérdésnek, hogy valóban ez volt-e a legkisebb, mert ha igen, az érdes kérdéseket vetne fel a lebontásával kapcsolatban.

Gondolhatnánk, hogy ezt a 32 négyzetméteres házat akár két–három óra alatt fel lehetett építeni. Ezt azonban Mura Mészáros József, a Délép Ipari Park Kft. határozottan cáfolja, elmondása szerint már az alapozás és a földmunka is körülbelül egy hetet vehetett igénybe. Ehhez jött még a panelek szállítása, a helyszíni szerelés, majd a falak, a födém és a tetőszerkezet kialakítása. Mindez együtt szerinte legalább két, de akár három hétig is eltarthatott. Ez persze így is kevés idő, de a néhány órás építés inkább jól hangzó legenda, mint egy reális adat.

Az épület 1974-ben készült el, a szegedi panelépítésben kulcsszerepet játszó Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, vagyis a DÉLÉP közreműködésével. A környéken akkoriban több hasonló, kis alapterületű ház is állt, ezek azonban az elmúlt évtizedekben fokozatosan eltűntek. Mura szerint nemcsak Szegeden, hanem Sziksóstón és Marosvásárhelyen is lehetett találni ilyen épületeket, amelyek jellemzően hétvégi házként szolgáltak.

Mura arra is kitért, hogy ezek a minipanelek nem tudatos lakhatási kísérletek voltak, hanem többnyire leselejtezett vagy sérült panelelemekből épültek, amelyeket már nem tartottak biztonságosnak nagy, többemeletes panelházakhoz. Ezekből állítottak össze kisebb épületeket, elsősorban kiskerti, üdülési célra.

A Dorottya utcai ház mérete valóban mindössze 32 négyzetméter volt – egy szobából, egy konyhából, egy fürdőszobából és egy kis előtérből állt, vagyis minden alapvető funkció megtalálható volt benne, ami egy minimális lakhatáshoz szükséges.

Mura Mészáros József szerint az ingatlant az első tulajdonos 2013-ban adta el, aki azonban elhanyagolta, így az épület állapota leromlott. A 24.hu korábbi cikke szerint a házat a koronavírus-járvány előtt 32 millió forintért próbálták eladni, ami a Google Térkép friss képei alapján sikerült is, hiszen a minipanel ma már nem áll. A helyén egy modern családi ház látható napjainkban.

Mura megemlítette, hogy valójában a 32 négyzetméter nem számít extrém kicsinek, hiszen simán lehetne kisebb paneleket is építeni. Így az a kijelentés, miszerint a szegedi a világ legkisebb panelháza, valószínűleg fikció.

Miután a szakember sem tudta, igaz-e az állítás, alaposabban belevetettük magunkat a kérdésbe: akad-e a szegedinél kisebb, paneltechnológiával épült önálló ház vagy épület?

A keresgélés közben több, hasonló módszerrel készült épületbe is belefutottunk, találtunk például egy lengyelországi egyszintes családi házat, amely a Központi Aratóünnepség alkalmából rendezett mezőgazdasági kiállításon bemutatott 21 modern pavilon egyikeként épült meg az 1970-es években. A pontos alapterületét nem sikerült kideríteni, de a fotók alapján szinte biztosan nagyobb volt a szegedinél. Egy korabeli beszámoló szerint az ilyen típusú panelekből akkoriban jellemzően 40–60 négyzetméteres házakat húztak fel, így valószínűleg ez az épület is ebbe a kategóriába tartozott. Ma már az épület nem áll, 2016-ban lebontották.

Szintén Lengyelországból származik egy sziléziai épület is, amelyet egyes források a „legalacsonyabb előregyártott házként” emlegetnek. Ennél sem ismert a pontos méret, de nagy eséllyel ez sem volt kisebb a szegedi panelháznál. Egy az épületről szóló cikk szerint hasonló technológiával Zamość városában is épültek előregyártott családi házak, ezekről azonban nincs információ. A fotók alapján viszont egyértelműen nagyobb léptékű épületekről volt szó.

Csehországban is belebotlottunk egy apró panelépületbe, bár erről sem létezik sok információ az interneten. A képek alapján valamivel magasabb a szegedinél, alapterületében viszont nagyjából hasonló. Az oldalán látható felirat alapján egy ajtókkal foglalkozó üzletként működhetett, feltéve, hogy nemcsak egy reklámfelületről volt szó. Egy forrás ezt az épületet is a világ legkisebb paneljeként említi – mégis, látványosan nagyobb a szegedinél.

Akadt egy ukrán példa is, amely a fotók tanúsága szerint mára szintén eléggé megviselt állapotba került, de erről sem állnak rendelkezésre pontos méretek.

A talált források alapján tehát nem kizárt, hogy valóban a Dorottya utcai volt a világ legkisebb panelháza, az viszont biztos, hogy méretét tekintve nem volt rendkívüli. Nem is két óra alatt épült fel, és nem egy tudatos lakhatási kísérlet eredménye volt. Sokkal inkább egy korszak mellékterméke, a szegedi panelgyártás egyik különös, mára eltűnt lenyomata.