A kormány a legfrissebb Magyar Közlönyben közzétette a jövő évi szolidaritási hozzájárulások összegét: Szegedtől 5,65, Budapesttől pedig 98 milliárd forintot vonnak el, miközben a kis önkormányzatok mentesülnek a fizetés alól, ha a számított összeg nem haladja meg az 50 millió forintot.
A táblázat szerint idén Szegednek négy részletben, összesen több mint 5,6 milliárd forintot kell befizetnie jövő év végéig. A szolidaritási adó a dél-alföldi megyeszékhelyen a 2020-as 73 millió forintról nőtt ekkorára: 2021-ben 1,84 milliárd, 2022-ben 1,90 milliárd, 2023-ban 2,94 milliárd, 2024-ben 4,37 milliárd, míg 2025-ben 5,11 milliárd forintot jelentett.
Az eddigi számok szerint a befolyt iparűzési adó közel harmadát viszi el a kormány szolidaritási adóként. Nem Szeged azonban a legnagyobb befizető, a nagyobb, megyei jogú városok közül Győr több mint 13 milliárd (idén 12), Debrecen közel 12 milliárd (idén 10), Székesfehérvár majd’ 9,5 milliárd (idén 9), Kecskemét 7,6 milliárd (idén 7), míg Miskolc kis híján 6 milliárdot (idén 5,3) kell befizessen jövőre.
Pest megye kiemelt helyzetben van, itt például Budaörsnek a szegedinél szintén több, közel 6,5 milliárd forint szolidaritási adót kell befizetnie, de az ellenzéki vezetésű Göd is jelentős, 4,3 milliárd forintos elvonásra számíthat 2026-ban. Szegedet nem sokkal Nyíregyháza követi, nekik 5,3 milliárd forint lesz jövőre az elvont iparűzési adó, míg Pécsen majdnem 5 milliárd.
Kiemelkedik még két város a Dunántúlon: Szombathelyet 4,2, míg Veszprémet 4,1 milliárdos elvonás sújtja jövőre. Más, nagyobb városok vagy megyeszékhelyek, így Szolnok, Zalaegerszeg, Tiszaújváros, Esztergom és Komárom 2,5–2,7 milliárd körüli összegeket fizethet majd be. Míg Békéscsaba 2 milliárdra, Sopron és Eger 1,8 milliárd körüli összegre számíthat.
Csongrád-Csanádon belül Hódmezővásárhely, Szentes, Algyő 6–700 millió forintot, míg Csongrád és Makó mintegy 530–550 millió forintot kell befizessen jövőre az államkasszába. Érdekesség, hogy eközben Mórahalomnak mindössze 160 milliós szolidaritási adója lesz, még Kisteleknek is közel 200 milliót kell majd beszolgáltatnia.
A fővárosi kerületek 1,2 és 6 milliárd forint közötti összegeket fizetnek, míg Budapest egésze messze a legnagyobb befizető a rendszerben. A közlöny részletezi a Budapest számára felajánlott, úgynevezett segélyhitel feltételeit is. A főváros akkor vehetné igénybe a konstrukciót, ha fizetésképtelenné válna, és nem tudná kifizetni a városi cégeknél – például a BKK-nál vagy a BKV-nál – dolgozók bérét.
Karácsony Gergely főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés várhatóan nem kér a hitelből. A főváros vezetése a hitelkonstrukciót elutasítja, mert álláspontjuk szerint a kormány „uzsorásként” viselkedik, amikor hitel formájában kínálja vissza azt az összeget, amelyet korábban elvont.
Budapest pénzügyi helyzetét tovább nehezíti, hogy a 2025-ös év lezárásához a városvezetés szerint szükség lenne a kormány által ígért 12 milliárd forintos közlekedési normatívára. A kormány ezt vitatja, Karácsony Gergely szerint viszont „a kormány bliccel”, ezért a BKV járatain is bemondják ezt az üzenetet.
A Magyar Közlöny mostani száma rendelkezik a szegedi ipari parktól elvont pénzről is, mivel az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint csupán átütemezés történt: a jövő évre az „egyes közmű és hulladékgazdálkodási” beruházásokra legfeljebb 2,9 milliárdot irányoztak elő.
