Az emberi memória működését figyelembe vevő új tanulási módszert fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pszichológusai és informatikusai. A metódus célja a felszínes, rövid távú ismeretszerzés helyett atartós és mély tudás kialakítása. A fejlesztés egyik vezetője, Dr. Racsmány Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora szerint az új rendszer visszacsatolásokkal dolgozik, és segít a tudás rendszerezésében is.

A pszichológiai és informatikai együttműködés eredményeként létrejött rendszer mögött több évtizedes memóriakutatás áll. Az applikáció formájában megvalósuló tanulási eszköz bevezetését már idén nyárra tervezik, és a szakemberek jelentős eredményeket várnak tőle. A fejlesztés részleteiről Dr. Racsmány Mihály az Indexnek beszélt, kiemelve, hogy az új megközelítés az emberi emlékezés mechanizmusát veszi alapul, ellentétben a jelenlegi oktatási gyakorlatokkal.

A professzor szerint az oktatás jelenlegi válságának fő oka az, hogy a tanulási folyamatból hiányoznak az emlékezeti komponensek. A jelenlegi módszerek „belapátolják” a tudást, amely így nem válik tartóssá. „Hiába tanulunk éjjel-nappal, gyerek- és felnőttkorban, elenyésző az a tudásmennyiség, ami benne is marad a fejünkben, mert a mostani pedagógiai módszereink hosszú távon nem hatékonyak, az emlékezeti komponensek hiányoznak a tanulásból” – magyarázta Racsmány az Indexnek. 

Az oktatás a figyelmen, a kritikus gondolkodáson és a keresési készségeken alapul. A fő probléma az, hogy ezek nem építhetők fel egy rendszerré. „A tudásszervezés jelenleg nem lényeges, csak éppen tartalomtól független készségek nem léteznek, kell egy stabil tudásháttér.”

A szakértő szerint nem Magyarországgal van baj, az oktatás globálisan is válságban van. Az elmúlt öt év tapasztalatai, valamint a 2023–2024-es amerikai és európai adatok egyaránt alátámasztják, hogy a tanulók tudása nem marad meg hosszú távon. Még az elit egyetemeken, például a Harvardon vagy a Stanfordon is kimutatható, hogy a friss diplomások néhány évvel a végzésük után szinte semmire sem emlékeznek. Ezért juthattak arra a munkaadók, hogy felesleges papírt kérni a végzettségről, csak jól felépített tudásrendszer kell.

Racsmány hangsúlyozta: nem a diplomák értékének leértékelése a cél, hanem a tudás tartósságának biztosítása. A jelenlegi vizsgarendszerek a pillanatnyi tudást mérik, de nem segítenek annak hosszú távú megőrzésében. A diákok gyakran már néhány nappal a vizsga után sem emlékeznek arra, amit korábban megtanultak. Ezért szükséges az oktatás módszertani megújítása.

A most kidolgozott QP, vagyis Quality Placement rendszer az elmúlt évtizedek emlékezetkutatási eredményeire épít. A módszer lényege, hogy a tanulók bizonyos kérdéssorokon keresztül, visszacsatolással tanulnak. 

A diákok a válaszhoz segítséget kapnak, és akár magyarázatot is, miért az a helyes megoldás. A szisztéma visszacsatoló, vagyis a tanuló folyamatosan látja, mit tud és mit nem, a használat közben megtanul tanulni is. „És ebben a rendszerben képes egy komplex tudáshalmazt felépíteni tényekkel, terminológiával, kategóriákkal, elméletekkel, műveletekkel, relációkkal a dolgok között.”