A magyar kormány az elmúlt hónapokban hangsúlyosan foglalkozott a budapesti lakhatási válsággal, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Debrecenben még nehezebb helyzetben vannak az ingatlant vásárolni vagy bérelni vágyók, írja a G7. A jegybank lakáspiaci jelentéséből kiolvasható, hogy Szegeden 2024-ben a budapestihez hasonló a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje.
A kormánypárti kommunikáció a budapesti helyzetet az ellenzéki vezetés hibájaként tünteti fel. Azonban az MNB Lakáspiaci jelentésének adatai szerint vidéken sem jobb a helyzet:
- Budapesten a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje az országos nagyvárosok között nem kiugróan rossz.
- 2022-höz képest 2024-re Budapest megfizethetőségi mutatója javult, míg Debrecenben kissé romlott.
- A főváros jelenleg nagyjából Szeged szintjén áll a lakásárak és jövedelmek arányát tekintve.
A Magyar Nemzeti Bank jelentése az egyes magyar nagyvárosokban az alapján hasonlítja össze a lakásvásárlás megfizethetőségét, hogy az adott városban a 75 négyzetméteres medián árszintű lakások ára hogyan aránylik az adott vármegye nettó átlagjövedelméhez.
2014 és 2024 között összesen csak három évben volt rosszabb a budapesti lakásár/jövedelem-mutató, mint a debreceni. Az is érdekes, hogy 2022-höz képest, amikor az összes régióközpontban a legrosszabb volt a megfizethetőség, minden régióközpontban javulás volt 2024-ig, Székesfehérvár után a legnagyobb mértékben éppen a fővárosban. Budapesten idén tavalyhoz képest is javult valamennyit a megfizethetőségi mutató, miközben Debrecenben kicsit romlott.
Szeged az ábra szerint 2014-ben sem számított olcsónak a vármegyei átlegjövedelemhez képest, ám a várost akkor még Győr és Székesfehérvár is előzte a főváros és Debrecen mellett. Az országos trendeket követve hullámzóan alakultak a számok, de előbbi két megyeszékhelyt 2019-ben és 2022-ben is előztük, pedig akkor még nem volt bejelentve a kínai BYD elektromosautó-gyára. 2023-ról 2024-re azonban az országosan jellemző csökkenéshez és stagnáláshoz képest – Debrecenhez hasonlóan – itt
nőtt a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje.
Bár a kormányzati intézkedések – például a rövid távú lakáskiadás korlátozása vagy a Diákváros-projekt – segíthetnek a budapesti lakhatási helyzet enyhítésében, az országos szinten jelentkező problémák megoldásához átfogóbb stratégiára lenne szükség. A Habitat for Humanity szerint az ingatlanpiaci nehézségek rendszerszintű megközelítést igényelnek, például a szociális bérlakásrendszer kiépítése, az albérlettámogatás bevezetése és a lakásügynökségek szerepének erősítése.
Jó esély van arra, hogy 2025-ben nem hogy javulni, de még romani is fog a lakhatás megfizethetősége a G7-nek nyilatkozó ingatlanpiaci szakértők szerint: az akár 10–20 százalékos lehetséges áremelkedés mellett a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint az átlagbéreknél mindössze 8 százalék körüli növekedése várható, az Egyensúly Intézet pedig 7 százalék körüli bruttó mediánbér-növekedést prognosztizál jövőre.
