Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, robbant a hír hétfő délelőtt. Ezzel a Szegedi Tudományegyetemhez immáron tulajdonképpen két Nobel-díjas kötődik, hiszen Karikó mellett Szent-Györgyi Albert is ide tartozik.

Az újabb díjnak van egy olyan vetülete is – amiről Sziklai Péter, az ELTE rektorhelyettese beszélt az Indexnek –, hogy a szegedi egyetem akár meg is előzheti a budapesti egyetemet egyes rangsorokon. Arra a kérdésre, hogy az SZTE beelőzheti-e a budapesti ELTE-t, röviden visszakérdezett: „Milyen értelemben?”

„Van olyan rangsor, melynél számít, ott jelentősen előbbre ugorhat az SZTE”, ám mindez attól is függ, hogy a díjazottat az SZTE professzoraként, vagy pedig volt diákjaként értékelik-e, mert „előbbi többet ér” szerinte. „Egy Nobel-díj kifelé és befelé is növeli a presztízst, inspirálóan hat, erősíti a szakterület és általában a tudomány népszerűségét” – nyilatkozta az Indexnek Sziklai, aki átlátja és ismeri a világ egyetemeinek ranglistáit alakító tényezőket.

„Mi az SZTE-re nem mint vetélytársra gondolunk, hanem mint kollégák, barátok közösségére, örülünk a sikereiknek. Van rá esély, hogy a számos rangsor némelyikében ettől elénk kerül Szeged, de ezzel semmi baj nincs. Persze ennek lehet »reklámértéke«, de ettől közvetlenül nem változik meg az egyes egyetemeken folyó kutatás értéke, ez inkább egy utólagos (megérdemelt!) elismerés” – fejtette ki a portálnak.

Sziklai azt is megemlítette ugyanakkor, hogy a tudomány számos kiváló képviselője nevelkedett Szegeden. „Szeged mindig is vonzó volt. Biológiából ráadásul ezt erősítette az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont is. Egyébként Karikó Katalin az ELTE tiszteletbeli doktora és professzora is, több nagyszerű előadást tartott nálunk, melyeket hatalmas érdeklődés és lelkesedés fogadott, úgyhogy kicsit mi is a »sajátunknak« érezzük.”

Karikó Katalin egyébként a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott is szerezte meg PhD-jét. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kutatott, ám innen távoznia kellett. Ekkor mentek ki az Egyesült Államokba. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.

A tudós életrajzát, mely szerdán jelenik meg Áttörések – Életem és a tudomány címmel a Helikon Kiadó gondozásában, egyébként Bill Gates is ajánlja. A Microsoft alapítója és tulajdonosa azt írja: „Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.”