A következő napokban várható csapadék csak átmeneti enyhülést hozhat az országot sújtó aszályhelyzetben, miközben a gazdák továbbra is jelentős veszteségekkel számolnak – írja a G7. Az előző egy hétben kisebb mennyiségű eső esett, a napokban pedig több tíz milliméter csapadék várható, de a mezőgazdasági termelők szerint ez önmagában nem oldja meg a problémát.

A 2022-es aszályhoz hasonló helyzet kezd kialakulni Magyarországon. Áprilisban a szokásos csapadékmennyiség tizede hullott le, a szárazság pedig különösen az Alföldet érinti érzékenyen, ahol a hazai mezőgazdasági termelés jelentős része összpontosul.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2021 óta országosan 462 milliméter halmozott csapadékhiány alakult ki, ami közel egy évnyi esőzésnek és havazásnak felel meg. A Tisza vízgyűjtő területén egyes térségekben a hiány már a 900 millimétert is eléri.

A várható esőzés ugyan némi fellélegzést hozhat, de önmagában nem jelent megoldást – mondta a lapnak Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára. „30 milliméter eső nem fogja pótolni az egy évnyi csapadékot, ami hiányzik a talajból” – fogalmazott.

Paragi szerint az elvetett termények egy része már biztosan elveszett. Hozzátette, a csapadék hatását nagyban meghatározza majd, hogy milyen ütemben és területi eloszlásban érkezik, mert ez dönti el, hol és milyen mértékben enyhítheti a károkat.

Az újonnan felállt kormány első kihelyezett ülését Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén tartotta, ahol kiemelt téma volt az aszályhelyzet. A sajtótájékoztatón több intézkedést is bejelentettek, köztük az Országos Vízügyi Koordinációs Központ létrehozását, az aszály miatti vis maior kihirdetését és a 2026-ra vonatkozó súlyosan vízhiányos állapot elrendelését.

A bejelentések szerint a gazdák kedvező feltételekkel vehetnek majd igénybe 30 napos öntözési lehetőséget, valamint mentesülhetnek a másodvetési kötelezettség alól. Emellett hosszabb távon 257 milliárd forintos vízügyi fejlesztést terveznek az uniós KEHOP-program keretében.

A gazdák ugyanakkor egyelőre óvatosan fogadják az intézkedéseket. „Majd hiszem, ha látom” – jellemezte a reakciókat Paragi Márton, aki szerint előrelépés, hogy a kormány kiemelten foglalkozik a kérdéssel, de valódi bizalom csak akkor alakulhat ki, ha az intézkedések a gyakorlatban is megvalósulnak.

A MOSZ főtitkára szerint a jelenlegi kártalanítási rendszert is át kell alakítani, mert a biztosítók az aszálykockázatok miatt már nem kínálnak a gazdák számára kedvező feltételekkel biztosításokat. Úgy véli, a mezőgazdasági kompenzációs rendszerben is szemléletváltásra lenne szükség.

Paragi Márton azt mondta, a jelenlegi támogatási összegek szétaprózódnak, a termelők pedig csak a következő év márciusában jutnak hozzá a kártérítéshez. Szerinte gyorsan lehívható előlegekre vagy nulla százalékos hitelekre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdák legalább „felszínen tudnak maradni”, és a rendszer jobban igazodjon a termelők igényeihez.