A fürdők használt termálvizével pótolják a homokhátsági szikes tavak hiányzó vízkészletét a SPArrow nevű magyar–szerb projektben – erről beszélt Dr. Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem Geológiai Tanszékének oktatója, kutatója a Móra-Net Televízióban. 

A termálvíznek magas a sótartalma, ugyanakkor a kutatók azt találták, hogy a szikes tavaké még magasabb. A lerakódott sótartalomnál tehát jelentősebb lesz a vízszint emelkedése, a klímaváltozás miatt pedig „minden csepp víz számít”. A kutató szerint a termálvíznek alapvetően a földben van a helye, de a fürdőkből kiengedett vizet már úgysincs értelme visszasajtolni, így viszont újra lehet hasznosítani. 

A Homokhátság szikes tavai valaha madarak, növények és apró élőlények ezreinek adtak otthont, de az egyre súlyosbodó vízhiány és az éghajlatváltozás drasztikusan alakítják át ezeket a sérülékeny élőhelyeket. A mórahalmi Nagyszéksós-tó például minden évben kiszárad, tavaly februárban egy hosszabb cikkünkben azzal foglalkoztunk, miért újítják fel mégis a területet. 

Miért újítják fel másfél milliárdból a minden évben kiszáradó mórahalmi tó környékét?

Szeptemberben Szegeden, az Aradi vértanúk terén „Tó állott – most porhalom” címmel utcai plakátkiállítás is nyílt az elsivatagosodásról. 

A magyar kormány is elismeri, hogy intézkedni kell, ám szerintük csakis uniós pénzből. A projektekre „feltételes közbeszerzési eljárást” írnak ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy lezajlik a folyamat, meghirdetik a nyertest, ám a munkák egészen addig nem kezdődnek el, amíg nem lesz (uniós) forrás rá. Ugyanígy hiúsult meg a szegedi trolibeszerzés is, amit még a Modern Városok Programban ígért a kormány: a trolitendert megnyerte a lengyel Solaris, ám a járművek sosem érkeztek meg, mivel nem kapott pénzt a feltételes közbeszerzés.

Fotó: Mihálffy Béla / Facebook

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgató-helyettese a Homokhátság vízpótlási tervezetéről részletesen beszélt még 2024 október végén a Válasz Online-nak, akkor azt mondta, hogy a pénz meglesz, a tervek is készen állnak, tehát 2025-ben megkezdődhet a közel 1700 milliárd forintra becsült program, amely szerinte két év alatt megvalósítható lesz.

Ám amikor 2025 januárjában a Telex erről érdeklődött az Energiaügyi Minisztériumnál, az csak annyit válaszolt a lapnak, hogy „a vízhiányos állapot javítása érdekében 2025-ben zárul a Homokhátság déli területéhez kapcsolódó Mórahalom térségének vízpótlását biztosító projekt, amelyre a 2025. évi központi költségvetés az Energiaügyi Minisztérium részére 2,12 milliárd Ft forrást biztosít”.